Az 1940-ben készült, 130 x 180 centiméteres olajfestménnyel a festő munkásságának egy jelentős szeletét képező történelmi témakör egy darabja került az intézményhez. A történelmi tárgyú képekből ez az első a Ferenczy Múzeum Jeges-gyűjteményében. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával megvásárolt alkotással immár hatra bővült az intézmény Jeges-kollekciója.

Kálnoki-Gyöngyössy Márton múzeumigazgató az új szerzeménnyel kapcsolatban elmondta, hogy a magántulajdonostól nyolcmillió forintért megvásárolt alkotásra külföldi vevő is pályázott, s az NKA egyedi döntése alapján sikerült a közgyűjtemény számára megszerezni. Hozzátette: fontosnak tartják, hogy méltó helyet találjanak majd a jelenleg a Pajor-kúriában kiállított nagyméretű festménynek.

A Mátyás királyt itáliai tudósok körében ábrázoló festmény ünnepélyes bemutatásán Maria Assunta Accili, Olaszország magyarországi nagykövete különösen fontosnak nevezte Jeges Ernő munkásságát az olasz és a magyar kultúra közötti híd építésében. A nagykövet hangsúlyozta: a művész úgy ábrázolta a magyar hagyományokat és az identitást, hogy közben görög-római és olasz eredetű műkincsekből merített ihletett. Kiemelte: a kép egy olyan uralkodó nagyságáról tesz tanúbizonyságot, aki azzal tette naggyá országát, hogy nem csupán megnyitotta azt Európa felé, de a kultúrának és a tudományok fejlődésének köszönhetően befolyásossá is tette Európában.

A kép történelmi hátterét és az alkotás keletkezésének körülményeit vázolva E. Kovács Péter történész elmondta, hogy a mecenatúrával Mátyás a hatalmát kívánta szolgálni, de „roppant egyéni érdeklődés is volt benne”. A történész a mű létrejöttének körülményeit, a korszakot felidézve egyebek mellett arra emlékeztetett, hogy 1940-ben Mátyás-évet tartottak. „Mátyás fontos volt, mint személyiség, aki gazdasági stabilitást hozott az ország számára, emellett fontos volt a Horthy családnak, mint olyan uralkodó, aki nem dinasztikus király volt” – mondta.

Az eseményen jelen volt Jeges András, a festő fia, aki a család nevében köszönetét fejezte ki a múzeumnak, s emlékeztetett rá, hogy a Ferenczy Múzeum elsőként indította el Jeges Ernő művészetének rehabilitációját.

A képet november végéig lehet megtekinteni a Pajor-kúria előcsarnokában.

Jeges Ernő a szentendrei művésztelep (1926) és a Szentendrei Festők Társaságának (1928) egyik alapító tagjaként éveken keresztül dolgozott a szentendrei művésztelepen – olvasható a Ferenczy Múzeum honlapján. Az 1930-as évek végétől kezdve számos monumentális egyházművészeti munkában vett részt, ekkoriban a Római Iskola egyik jeles tagjaként is ismertté vált.

Alkalmazott grafikai munkássága is jelentős: tervezett plakátokat, készített csomagolópapír- és bélyegterveket, emellett könyv- és újságillusztrációkat.

Az 1920-as években festészete érintkezik Szőnyi István és a köréje gyűlt művészek nevével fémjelzett neoklasszicizmussal, majd a szentendrei korszakában erőteljesebb, expresszívebb lett a stílusa. A harmincas években egyre tudatosabban foglalkozott történelmi témákkal, célja a magyar történelmi festészet megújítása volt.