Mindezt hangsúlyozta a megnyitón Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a tárlat több szempontból is különleges: ilyen sokrétű kiállítás utoljára még Czóbel Béla életében jött létre, és a tárlaton szereplő mintegy kétszáz mű között nemcsak olyan van, amelyet száz éve nem láthatott a közönség, de olyan is, amelynek még a létezéséről sem tudtunk.

Hammerstein Judit kiemelte: a Ferenczy Múzeum hatalmas munkát végzett, hiszen számtalan képet kellett kölcsönöznie külföldről, itthonról, magán- és közgyűjteményekből azért, hogy a közönség teljes képet kaphasson Czóbel Béla munkásságáról.

Kállai Ernőt, Czóbel első monográfusát idézve úgy fogalmazott, hogy Czóbel sokat köszönhet Párizs festői kultúrájának, és sokat köszönhet az új magyar festészet elindulása Czóbelnek.

Czóbel különleges abban is, ahogyan érintetlen tudott maradni, "valamiféle nagyon erős belső autonómia és belső tartás jellemezte (…), nem alkudozott egyetlen rezsimmel, korszakkal sem, valamiképp az időn kívül maradt" - tette hozzá a helyettes államtitkár.

A megnyitón köszöntőt mondott Roland Galharague, Franciaország magyarországi nagykövete, a tárlat egyik védnöke, aki – egy francia kritikust idézve – kijelentette: Czóbel Béla a legfranciább magyar festő.

Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, a kiállítás másik védnöke köszöntő beszédében azt kérte a kiállítás látogatóitól, hogy "miközben a képeit nézik, emlékezzenek meg Czóbelről mint hazafiról és mint egy zsidó magyarról, aki hozzájárult Magyarország kultúrájának és társadalmának alakításához".

Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Ferenczy Múzeum igazgatója fordulópontnak nevezte a kiállítást az intézmény történetében. "Olyan léptékű kiállítás megvalósítására vállalkoztunk, amelyről sokáig álmodni se mertünk" - hangsúlyozta.

Emlékeztetett arra, hogy a város büszke Czóbel-gyűjteményére, de az csak az életmű egyes részleteit tartalmazza. "Most lehetőség nyílt arra, hogy az életmű egészére tudjunk kitekintést nyújtani" - mutatott rá Kálnoki-Gyöngyössy Márton.

Az igazgató kiemelte, hogy a tárlatra olyan alkotások is érkeztek, amelyek soha nem jártak Magyarországon. Fontosnak nevezte azt is, hogy Czóbelről ismét beszélnek, ami újabb vitákat, konferenciákat inspirálhat.

Dietz Ferenc, a város polgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a nagy utazó Czóbel végül Szentendrére érkezett haza, a városban pedig még életében múzeum létesült, és a településen parkkal, szoborral is emlékeznek rá.

A MűvészetMalom valamennyi kiállítóterét kihasználó Czóbel-kiállítás augusztus végéig látható, a tárlat fővédnöke Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, kurátorai Barki Gergely, Bodonyi Emőke, Jurecskó László és Kratochwill Mimi.