Uniós támogatásból, több mint 6 milliárd forint ráfordítással, két és fél év alatt elkészült a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének második üteme, amellyel megteremtődtek a térség rugalmas vízkormányzásának feltételei - hangzott el a projekt keszthelyi Festetics-kastélyban tartott ünnepélyes zárórendezvényén szerdán.

V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára hazai és nemzetközi szinten is példaértékűnek nevezte a vízügyi és természetvédelmi érdekek összehangolásával megvalósult projektet, amelynek tapasztalatait más hazai beruházásoknál, például a Szigetközben is hasznosítani tudják majd.

Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója szerint a rugalmas vízkormányzás megteremtése új korszak kezdetét jelenti mind a Kis-Balaton természeti állapotát, mind a Balaton vízminőségét illetően.

Gaál Róbert, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője arról beszélt, hogy közel negyven éves munka zárult le a projekt befejezésével. A vízvédelmi rendszer első üteme 1980-85 között épült meg, ami a második ütemben elkészült beruházással egységes rendszerként üzemel a jövőben. A beruházásnak akadtak már az elején ellenzői, sőt olyanok is, akik ökológiai katasztrófával riogattak, de a félelmek megalapozatlannak bizonyultak, amit az 1977-óta rendelkezésre álló adatsorok is bizonyítanak. Az első ütem megépülése óta a Kis-Balaton több száz tonna nitrogén- és foszfor vegyületet fogott meg és kötött meg abból a vízből, ami a Balatonba jutott. Az igazgató arról is beszámolt, hogy a projekt második ütemének részeként felújított szivattyútelepeknek máris nagy hasznát vették, az idei, rendkívül csapadékos év miatt.

A projektzáró rendezvényen elhangzottak szerint a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer első ütemének megépülése is kedvezően hatott már a Balaton vízminőségére, hiszen megszűrte a tó vízbefolyásainak felét adó Zala folyó vizét, de nem nyújtott megfelelő beavatkozási lehetőséget a Zalán levonuló szélsőséges vízjárásokat kísérő vízminőség-változások kezelésére. Ezért tartották szükségesnek a szakemberek a második ütem megépítését. A koncepció kidolgozását és a beruházás gyakorlati megvalósítását az Országos Vízügyi Főigazgatóság vállalta fel.

A vízügyi szakemberek szerint a második ütem megépülésével a Kis-Balaton 'előszűrő' funkciója kiteljesedhet, és a vízvédelmi rendszer immár különféle, akár szélsőséges vízjárások esetén is módot ad a hatékony beavatkozásokra. Világszerte egyedülálló, természetes vízjárás utánzására alkalmas rendszer épült meg, ami tovább javíthatja a Balaton vízminőségét, és kedvező környezeti feltételeket teremt a vizes élőhelyeket kedvelő élőlények számára is. A beruházás természetvédelmi és ökológiai célokat teljesít egyebek közt a Zalavári belvízöblözet elárasztásával, az Ingói-berek terhelésének csökkentésével is. A projekt részeként többek között zsilipek, hallépcsők, hidak épültek, közel öt kilométernyi töltés készült, és jelentős szakaszokon kikotorták a Zala medrét. A halak ívási helyre jutásának elősegítésére két, európai összehasonlításban is egyedülálló technikával megépített kőbukós hallépcső épült. Korszerűsítették és bővítették a térség monitoring rendszerét is, amivel nyomon követhetők a vízvédelmi rendszer egységeinek kémiai, ökológiai és természetvédelmi állapotában keletkező változások.

A beruházás révén csökken az árvízi kockázat a térségben a megnövelt tározó-kapacitásnak, valamint a felújított belvízvédelmi rendszernek köszönhetően. Megteremtődött a műszaki lehetősége a Zala vízének közvetlenül Balatonba juttatására, illetve a folyón érkező vizek megoszthatóságára az egyes tározóterek között.