- Mi a legkorábbi, illetve legkedvesebb emléke, élménye Szentendréről?
- A legkorábbi emlékem a Szent András Óvodához és Iskolához kötődik, még az 1990-es évek elejéről. Minden reggel a Bükkös patak mentén, idilli környezetben sétálva jutottunk el az intézménybe. Az ősz gyönyörű színekkel tette varázslatossá a tanév elejét. Faleveleket és terméseket gyűjtöttünk szüleimmel, amelyekből a foglalkozások keretében hangulatos alkotások születhettek. Talán a legélesebben az óvoda előtti gesztenyefák nyújtotta lehetőségek maradtak meg. A gesztenyegyűjtési verseny, a szúrós burokkal történő csata, vagy a távolugrás párbaj a Bükkös-patakon át.

- Hogyan írná le röviden a városát egy idegennek?
- Elsősorban javasolnám, hogy a hangulata megalapozásához olvassa el Vas István Szentendrei elégia című versét, aminek az első három sorát szeretném idézni: „A templomokra rávillan az alkony, a kusza város csillog bíborában, csobban a Duna lassú vize halkan…” Szentendre a templomok városa. A templomokon keresztül megfejthető a város történelme, soknemzetiségű kultúrája, a polgárok nemzeti identitása, Szentendre kulturális öröksége. Elég csak néhány kulcsszót mondani: építkező szerbek, katolikus dalmátok, hűséges protestánsok, bátor zsidók, menedéket találó művészek, filozófusok. E változatos múlttal rendelkező Duna-menti város egyedi színt hoz Magyarország térképére.

- Milyen érzés szentendreinek lenni? Miért kötődik Szentendréhez?
- Talán a hála az a szó, ami a legjobban kifejezi a Szentendréhez kötődő érzéseimet. Minden ideköt: a gyerekkorom, a családom, a közösségem és a munkám is. A kötődés szép lassan, de biztosan fejlődött és alakult az életemben. Mire egyetemista lettem, már nem volt kérdés, hogy hol szeretnék családot alapítani, hol szeretnék aktív szereplője lenni a közéletnek. Szerettem Budapesten tanulni, de minden nap örömmel és büszkén jöttem haza az otthonomba, Szentendrére.

- Milyennek szeretné látni Szentendrét 10 év múlva?
- Szentendrét egy fejlődő, innovatív, mégis a kisvárosias, barátságos hangulatát megőrző városnak szeretném látni 10 év múlva, ahol köszönnek egymásnak az emberek, ahol közösséget építenek, ahol szeretnek élni.

- Mi a legkedvesebb foglalatossága magánemberként?
- Nagy öröm számomra, hogy az Offline Center ifjúsági központ vezetésével, fejlesztésével egy olyan szolgálatot végezhetek, ami nap mint nap feltölt és inspirál, nem mellesleg hasznos is. Emellett szeretek a családdal utazni, túrázni, a természetben időt tölteni, a városban sétálni vagy akár a barátaimmal zenélni.