Hírek
2020. Március 12. 07:28, csütörtök |
Belföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
A veszélyhelyzet a különleges jogrendek legenyhébb formája

A veszélyhelyzet a különleges jogrendek legenyhébb formája, azonban a különleges jogrendek közös és általános jellemzője, hogy azok idején - egyes kivételekkel - az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető
vagy a szükséges és arányos mértéken túl is korlátozható - írta az Alapjogokért Központ a Facebookon szerdán, miután a kormány délután Magyarország teljes területére veszélyhelyzetet hirdetett.
Az alaptörvény és az erre vonatkozó más törvények értelmében a különleges jogrend lényege, hogy egy külső vagy belső rendkívüli esemény - például járványveszély - következtében a társadalom életében beálló esetleges zavarokat az állam szintén rendkívüli eszközökkel kezelhesse. Ez azért szükséges, mert egy "alkotmányon kívüli" helyzetet - legyen az külső támadás, lázadás, terrortámadás vagy járvány - az állami szervek nyilvánvalóan képtelenek lennének kizárólag "alkotmányos eszközökkel" elhárítani - emelték ki.
Járványveszély esetén például elkerülhetetlenné válhat a szabad mozgáshoz, a szabad gyülekezéshez vagy a tulajdonhoz való jog korlátozása, amelyekbe "normális esetben" csak nehezen és esetlegesen lehet beavatkozni.
A különleges jogrend speciális szabályként viszonyul" az egész alkotmányos rendhez. Végső célja, hogy az állam és a társadalom minél előbb visszatalálhasson a "bevett" működési rendhez - írta az Alapjogokért Központ.
A ma Európa-szerte hatályos szabályok alapján különleges jogrend bevezetése esetén nemcsak, hogy korlátozni lehet az egyéni alapjogokat, hanem a korlátozásukra vagy felfüggesztésükre éppen a közérdek - jelen esetben a közegészségügyi érdek - miatt van szükség - mutattak rá.
Az 1990 óta ismert alkotmányos szabályok szerint a kormány ilyenkor felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
"Bármely, a nyílt társadalom eszmerendszeréhez kötődő szervezet, amely jelen esetben azonnal azon mesterkedik, hogy az emberi jogi fundamentalizmusra hivatkozva hiteltelenítse a szuverén döntéshozó rendkívüli intézkedését, a közbizalmat roppantja meg és Magyarország érdeke ellen hat" - fogalmaztak. Hozzátették: bár e szervezetek "kiterjedt hazai és nemzetközi ármánykodása egyértelműen arra irányul, hogy aláássa az állami főhatalmat", az továbbra is a demokratikus választásokon felhatalmazást szerzett Országgyűlést, a kormányt és annak szerveit illeti meg.
Az Alapjogokért Központ közölte, hogy 1990 óta jellemzően ár- és belvízveszély, havazás vagy ipari katasztrófa miatt kellett veszélyhelyzetet kihirdetni, például a nagy dunai, tiszai árvizek idején és a kolontári vörösiszap-katasztrófa után.
Magyarország teljes területére eddig még nem hirdettek ki veszélyhelyzetet - emelték ki. Ehhez legközelebb 2000 áprilisában járt a kormány, amikor kilenc megyére rendelt el árvízvédekezési veszélyhelyzetet - olvasható a közleményben.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Július 31. 07:47, csütörtök | Belföld
15 százalékkal emelkedik a bére minden kormánytisztviselőnek, aki a területi közigazgatásban dolgozik
A kormány szerdai ülésén döntött arról, hogy szeptember 1-jétől 15 százalékkal emelkedik a bére minden kormánytisztviselőnek, aki a területi közigazgatásban dolgozik
2025. Július 31. 07:46, csütörtök | Belföld
Százezernél többen kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat szeptemberben
A pótfelvételivel együtt százezernél többen kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat szeptemberben
2025. Július 31. 06:00, csütörtök | Belföld
Továbbra is változatlan feltételekkel érvényesíthető a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
A négy vagy többgyermekes anyáknak 2020. január 1-je óta a kereső tevékenységből származó jövedelmük után nem kell szja-t fizetniük, ebben semmilyen változás nem történt.
2025. Július 30. 13:23, szerda | Belföld
Ma indul az új adategyeztetési kampány; a NAV ezúttal a hibás bevallásgyakoriságra figyelmeztet
A NAV ma értesíti azokat az adózókat, akik online számlaadat-szolgáltatásaik és pénztárgépadataik alapján 2025-ben átlépték az éves áfabevallásra vonatkozó értékhatárt, mégsem váltottak havi vagy negyedéves bevallásra.