A Kaliforniai Egyetem Irvine-i részlegének (UCI) a "space brain" vagyis az "űragy" nevű jelenséget kutató tudósai rágcsálókat tettek ki nagyenergiájú töltött részecskéknek - teljesen ionizált oxigénnek és titánnak - az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA űrsugárzási laboratóriumában New Yorkban.

Ezek a részecskék nagyban hasonlítanak a kozmikus sugárzásban lévőkhöz, amelyek bombázni fogják az asztronautákat a hosszú űrutazásokon - olvasható a Scientific Reports című tudományos folyóiratban hétfőn ismertetett tanulmányban.

Charles Limoli, az UCI orvosi karának sugárterápiás onkológiával foglalkozó professzora szerint fél évvel később még mindig jelentős mértékű gyulladást és idegsejt-károsodást észleltek az állatok agyában.

Képalkotó eljárások feltárták, hogy az állatoknál romlott az agyi ideghálózat állapota az idegsejtek dendrit nevű nyúlványai és az ezeken elhelyezkedő "tüskék" számának csökkenése miatt, ami megzavarta az agysejtek közötti jelátvitelt.

A tudósok az állatok tanulási és emlékezőképességét vizsgálva gyenge eredményeket mértek, és azt is észlelték, hogy a sugárzás hatással volt a rágcsálóknál a félelem felszámolására, vagyis arra a folyamatra, amelynek során az agy elnyomja a korábbi kellemetlen és stresszes képzettársításokat. Ez a képesség teszi lehetővé például, hogy valaki újra örömmel menjen vízbe, miután korábban majdnem belefulladt.

"Nem jó hírek ezek az űrhajósoknak, akiket két 2-3 évig tartó utazásra küldenének a Marsra és vissza" - fogalmazott Charles Limoli.

A tudós szerint az űrbéli környezet páratlan kockázatokat jelent az asztronauták számára. A kozmikus sugárzásnak való kitettség zavarok egész sorához vezethet a központi idegrendszerben a küldetés alatt, és ezek jóval az űrutazás után is fennállhatnak - mondta. E zavarok között említette a memóriaromlást, a szorongást, a depressziót és a döntésképesség romlását.

Charlies Limoli részleges megoldásként olyan Mars-űrhajók tervezését javasolta, amelyeknek egyes - például az alvásra és a pihenésre szánt - helyiségeit megerősített pajzs védi a kozmikus sugárzástól. "Bár ezek a nagyenergiájú részecskék így is, úgy is áthatolnak a hajón, nincs igazán mód elbújni előlük."

Az Egyesült Államok legkorábban a 2030-as évek elejére embert akar küldeni a Marsra, ezt Barack Obama elnök legutóbb épp kedden, a CNN hírtelevízió honlapjára írt vezércikkében nyomatékosította.