Legalábbis ez derült ki a Városi Vendégház udvarán megtartott közönségtalálkozón, ahol a közreműködők – Szabó Borbála drámaíró, Magács László rendező, Feczesin Kristóf és Prohászka Fanni színészek – beszélgettek a mai korra átírt darabról, melyet augusztus 11-én, csütörtökön mutatnak be a Szentendrei Teátrumban Kerengők – Csongor és Tünde címmel.

Szabó Borbála: Kerengők – Csongor és Tünde
Időpont: augusztus 11. csütörtök 20.30
Helyszín: Városháza udvara.
Az előadás hossza 130 perc, egy szünettel.
Belépőjegy: 3000 Ft

Izgalmas workshop

Szabó Borbála drámaíró már sikerrel átdolgozta Katona József klasszikus drámáját, a Bank bánt is, amelyet a kecskeméti színházban adtak elő nagy sikerrel. Borbála szerint a „magyarról magyarra való fordítással” sikerült a fiatalokhoz közelebb hozni a darabot, akik így jobban megértették a mondanivalóját. Ez volt a cél Csongor és Tünde esetében is.

Magács László rendező elmondta, hogy tavaly nyáron meghirdettek egy nyári színházi tábort gimnazistáknak, ahol Szabó Borbálával együtt azt keresték, hogy az 1830-ban írt művet hogyan lehet napjainkra aktualizálni, az alapkérdéseket lefordítani, például hogy mit jelent ma Tündérország, milyen válaszutak állnak a mai fiatalok előtt. A cél az volt, hogy olyan helyzeteket vigyenek a színpadra, amelyek a fiatalokat megszólítják, mégis hű marad az eredeti darabhoz. Mint mondta, azonnal beindult a diákok fantáziája, kreatív, izgalmas ötleteik sokat segítettek abban, hogy megfelelő közegbe helyezzék a költeményt.

A történet

Az átirat alapján két külön színdarab készült: a Csongor és a Tünde. Az első rész Csongor története, aki egy szobájába bezárkózó, virtuális életet élő, átlagos kamasz fiú, aki nem mer, és nem is tud felnőni. Szorongó és önképzavaros, nem tudja megkülönböztetni a számítógépes játékok világát a valóságtól. Próbálja megtalálni a saját helyét, miközben a pozitív és negatív befolyásoló erők között vergődik az éjszakai Budapesten. Édesanyja, Mirigy sem segíti a felnőtté válásban: rátelepszik a fiára, és mindent megtesz, hogy a két szerelmes ne találhasson egymásra.

A második rész Tündéről szól, aki egy virtuális tündér-szimulátorjáték szereplője, valamiféle lányuniverzumban éli életét, majd a szerelmet keresve testesül meg a valóságban. Döntenie kell, hogy az örök életet vagy a földi létet és Csongort választja-e.

Az író szerint az első felvonás után még sok kérdés megválaszolatlan marad, a második részben viszont újraindul a történet, a darab elmélyül, a hiányzó darabkák a helyükre kerülnek, felkerül az ’i’-re a pont.

Főszerepben a nő

Szabó Borbála szerint Vörösmarty Csongor és Tündéje a férfi útját meséli el, a nő a történetben csak a szerelem tárgya. Ezt olvasva mindig motoszkált benne a kérdés, hogy vajon mi a másik út, a nő útja? Mit keres, és mit jelent számára a szerelem, a boldogság, az élet értelme? Ezért lett a Csongor és Tünde valójában két különálló dráma, mert a férfi útját kiegészíti a nőé. Ami az első részből hiányzik, az benne van a másodikban, s ami hiányzik a férfiből, az ott van a nőben.
Az átiratban Mirigy Csongor édesanyja lesz. Az író szerint a fiatalok szülőkhöz való kötődése sokszor problémás, az édesanyák sokszor leárnyékolják felnőtté váló gyermekeiket. Azt tapasztalta, hogy Mirigy figurája rendszerint megosztja a diákokat és a tanárokat is, mert vannak, akik szerint ilyen anya nincs, vagy nem szabadna így ábrázolni, de sokak szerint igenis létezik ilyen típus, valós a probléma.

A Tündét játszó Prohászka Fanni szerint naiv az az elgondolás, hogy a szerelem arról szól, hogy a nő a férfi karjaiba omlik. Számára elsősorban arról szól az előadás, hogy a nehézségek megoldása során Tündéből, a naiv kislányból egyre alázatosabb, határozottabb és érettebb nő válik.

Minden korosztálynak

Az „aktualizálás”, a maira fordítás ellenére a darab az örök dolgokról szól: az élet értelméről, a nőről, a férfiról és a szerelemről. Bár a darab gimnazistának van meghirdetve, nemcsak fiataloknak szól. „Ez egy erős darab, minden korosztálynak van mondanivalója. A problémák maiakra való lefordítása új megvilágításba helyeztük az eredeti művet” – zárta a beszélgetést a darab rendezője.

Fotó: szentendre.hu

Ha érdekelnek a hasonló tartalmú cikkek, lájkold a Facebook oldalunkat: Infováros Szentendre ... és ne felejtsd el a cikket megosztani az ismerőseiddel, hogy ők is elolvashassák azt.