Az amerikai elnök a Twitteren jelentette be ezt a lépést. "Határozott elnöki rendeletet írtam alá az amerikai műemlékek, emlékművek és szobrok védelméről, harcolva ezzel a közelmúlt erőszakos bűncselekményei ellen" - írta a mikroblogon Trump. Hozzáfűzte: hosszú börtönbüntetést szeretne azoknak, akik e "törvénytelen cselekedeteket" elkövették.

Az elnöki rendelet előírja a köztéren álló műemlékek megszentségtelenítésének és a kormányzati tulajdon megrongálásának tiltására vonatkozó törvények betartatását. Egyben elrendeli a szövetségi anyagi támogatás megvonását azoktól az önkormányzatoktól és tagállami kormányoktól, amelyek képtelennek bizonyulnak megvédeni a köztereken álló emlékműveket és szobrokat. A rendelet értelmében ugyancsak megvonják a szövetségi anyagi támogatást azoktól az igazságszolgáltatási szervektől és rendfenntartó erőktől, amelyek nem akadályozzák meg, vagy nem állítják le a rongálást.

Ugyanakkor William Barr igazságügyi miniszter utasítást adott munkacsoport létrehozására, amelynek feladata a kormányellenes szélsőségesek elleni küzdelem, legyen szó akár szélsőjobboldali, akár szélsőbaloldali radikálisok féken tartásáról.

Az elnöki rendelet aláírásának szándékát Donald Trump még kedden jelezte, egy nappal azt követően, hogy Washingtonban, a Fehér Ház előtti téren a rendőrség megakadályozta, hogy erőszakos tüntetők ledöntsék Andrew Jackson, az Egyesült Államok hetedik elnöke (1829-1837) lovas szobrát. Közben a szövetségi fővárosban a műemlékek és szobrok védelmére mozgósították a Nemzeti Gárda 400 katonáját, Trump pedig személyesen adott utasítást David Bernhardt belügyminiszternek Washington egyetlen konföderációs szobrának helyreállítására. Albert Pike, az amerikai polgárháború (1861-1865) déli államai seregeinek, az úgynevezett konföderációs seregeknek a tábornoka volt, szobrát június 19-én éjjel döntötték le a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) nevű radikális mozgalom aktivistái. A vandalizmus egy órán keresztül tartott, és a szövetségi főváros rendőrsége nem avatkozott közbe.

Az Egyesült Államokban az afroamerikai George Floyd rendőri beavatkozás miatti halála óta kirobbant tüntetéssorozatok és erőszakos megmozdulások során az amerikai történelem több személyiségének emlékművét, szobrát döntötték le vagy rongálták meg. Köztük azonban nemcsak a rabszolgaság híveiként ismert személyek szobrai voltak, hanem például Amerika felfedezőjének, Kolumbusz Kristófnak vagy a polgárháború északi csapatai vezetőjének, Ulysses Grant kapitánynak a szobra is.

Az Egyesült Államokban 2003 óta van érvényben egy szövetségi törvény, amely bűncselekménynek minősíti olyan emlékművek, szobrok, emléktáblák megrongálását vagy megrongálási kísérletét, amelyeket az amerikai hadseregben szolgálatot teljesítő bármely személyiség emlékére állítottak. Ilyen bűncselekmény tíz évig terjedő börtönnel büntethető.