Több kérdésben is döntött a Parlament pénteken. Június eleje helyett október 1-jéig mentesülnek az állattenyésztési bírság alól az állami elismeréssel nem rendelkező ebtenyésztők. Módosul a távolléti díj számítása is. Ennek értelmében távollét (például szabadság) esetén a munkabér nem változik a munkanapok számától és a távollét időtartamától függően.

Automatikus lesz a pedagóguskari tagság

Automatikusan a Magyar Pedagógus Kar tagjai lesznek az állami, önkormányzati fenntartású intézményekben oktató tanárok, miután a parlament pénteken leszavazta azt, a fideszes Pósán László által beterjesztett módosító indítványt, amely választhatóvá tette volna a pedagóguskari tagságot.

A módosító javaslatot korábban a parlament oktatási bizottsága támogatta, a kormány azonban nem. Az oktatásszabályozással összefüggő törvénycsomag zárószavazása jövő héten várható.

A kormányzati előterjesztés szerint szeptember 1-jével minden, állami, önkormányzati oktatási intézményben közalkalmazottként dolgozó tanár a pedagóguskar tagjává válik. Ennek feladatai közé tartozik majd a pedagógusok etikai kódexének kidolgozása is. A tagság különleges kötelezettségeket nem ró a tanárokra, tagdíjat sem kell fizetniük.

A fideszes Pósán László, az oktatási bizottság alelnöke korábban azzal érvelt: mivel az új szervezet nem kamarai jellegű lesz, nem indokolt, hogy a pedagógusok automatikusan a tagjai legyenek. Ezért javasolta, nyilatkozzanak belépési szándékukról.

A fideszes politikus javaslatát azonban kormányoldalról rajta kívül csak öt frakciótársa - Ángyán József, Bencsik János, Kucsák László, Pánczél Károly és Simon Miklós - és a KDNP-s Nagy Andor szavazta meg, 229-en viszont ellenezték. Ezen kívül támogatta a Jobbik-frakció és a független képviselők többsége.

Októberig mentesülnek a bírság alól az ebtenyésztők

Június eleje helyett október 1-jéig mentesülnek az állattenyésztési bírság alól az állami elismeréssel nem rendelkező ebtenyésztők. Az Országgyűlés tavaly júliusban csaknem egy éves felmentést adott a bírságolás alól a kutyatenyésztőknek. Az előterjesztő Simicskó István (KDNP) akkor azzal érvelt: az ebtenyésztésben az elmúlt tizenöt évben súlyos belviszály alakult ki, amelyet sem jogalkotási eszközökkel, sem szankciókkal nem sikerült orvosolni. A törvényhozás azért adott haladékot a tenyésztőknek, hogy egy állami elismerésre alkalmas szervezetben működjenek együtt.

A fideszes Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára mostani javaslatának indoklásában azt írta: bár a hatóságok, az érintett szervezetek közti egyeztetések lezajlottak, azonban a végleges, a jogszabályi feltételeknek megfelelő szervezeti struktúra nem jött létre, ezért javasolja további négy hónappal meghosszabbítani a bírságolási moratóriumot. A bírság alól mentesül egyebek mellett a tenyésztőszervezeti elismerés nélküli törzskönyvezés. Tenyészállat szakmai hozzájárulás nélküli behozataláért vagy kiviteléért viszont októbertől sem szabnak majd ki bírságot.

Nem járhat rosszabbul a munkavállaló

Módosul a távolléti díj számítása. Ennek értelmében távollét (például szabadság) esetén a munkabér nem változik a munkanapok számától és a távollét időtartamától függően. Az új szabályozás 2013. augusztus 1. napján lép hatályba és visszamenőleg nem hatályos, azaz először a 2013. július hónapjára járó munkabérek kiszámításakor alkalmazható. Emellett módosulnak a szabadság kiadásának egyes szabályai is, amelyek részben 2013.augusztus 1-én, illetve 2014. január 1-én lépnek hatályba.

A módosítás oka, hogy a hatályos szabályozás miatt a munkavállaló havi munkabére bizonyos esetekben – például szabadság esetén – kevesebb, illetve ritkább esetben akár több is lehetett a munkaszerződés szerinti alapbérénél, attól függően, hogy az adott hónap hány munkanapból áll.

Az elfogadott módosítás értelmében a távolléti díj összege nem függ többé az adott hónap munkanapjai számától és a távollét időtartamától sem, azaz a munkabér sem csökken vagy nő e két tényező miatt. „A hatályos szabályozás különösen az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók számára okozott eltéréseket. Az új szabályozás célja, hogy a munkavállaló a munkanapok számától függetlenül mindig azonos összegben kaphassa meg a havi bérét.” – foglalta össze Keller Anikó, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Egyúttal a szabályozás egyszerűsödik is, így vélhetően csökken a munkáltatók adminisztrációs munkája is. A távolléti díj számításának új szabályai először a 2013 július hónapjára esedékes munkabérek kiszámítása során alkalmazhatóak. A módosítás a bérszámfejtéssel már lezárt időszakban esedékessé vált munkabérek számítását nem érinti.

A szabadság kiadását érintő változások a munkáltatók és munkavállalók széles körét érintik.

Egy 2013. augusztus 1-vel hatályba lépő új szabály a szabadság kiadásának rugalmasságát némileg csökkenti azzal, hogy az esedékesség évét követő év végéig kiadható szabadságról a feleknek minden naptári évben külön megállapodást kell kötniük. Ráadásul, míg a hatályos szabályok szerint az alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság egyharmadáról lehetett a megállapodásban rendelkezni, addig augusztus 1-től a megállapodás kizárólag az életkor szerinti pótszabadságra korlátozódik. Így a módosítás értelmében a 39. életévüket be nem töltött munkavállalók esetében csökken az átvihető napok száma. Nem világos, hogyan érinti ez az új szabály a hatályba lépése előtt már megkötött megállapodások érvényességét.