Az egyházügyi államtitkár szerint a szolidaritás felkeltésén túl az anyagi lehetőségek feszegetése is nagyon fontos ahhoz, hogy Magyarországról a lehető legtöbb segítség érkezzen a határon túl élő magyarokhoz, civil szervezeteikhez. Míg ezt az előző kabinet problémaként kezelte, addig a mostani kormány feladatának tekinti - jelentette ki Hölvényi György a 25. Kárpát-medencei Főiskolás Táborban kedden Szentendrén.

Előadásában az egyházügyi államtitkár kijelentette: közös feladat a nemzetpolitika tartalommal való megtöltése, hiszen nem lehet mindent egy budapesti irodában kitalálni. A Rákóczi Szövetség szentendrei táborába érkezett határon túli fiatalok, illetve lakóhelyi közösségeik ötletei is szükségesek ahhoz, hogyan lehet a nemzetpolitika ügyét a legjobban szolgálni - hangsúlyozta Hölvényi György, egyúttal a hallgatóság türelmét kérve a megvalósulás tekintetében.

Az Orbán-kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma - ezen belül saját államtitkársága - erőfeszítéseit ismertetve példaként említette a határon túli civileknek, valamint az egyházi intézményeknek nyújtott összesen mintegy egymilliárd forintnyi pályázati támogatást.

Azt mondta, nem is mindig a pénz, olykor a hozzáállás a legfontosabb. A határon túli folyamatos változásokhoz való igazodás, valamint a magyarság civil szervezeteinek megtalálása, követése olyan, mintha a magyar politikának egy "mozgásban lévő vonatra kellene fel-le ugrálnia" - szemléltette az államtitkár.

„Láttatni kell magatokat, nem pedig arra várni, hogy mindent a politika oldjon meg” – javasolta a táborlakóknak előadása végén Hölvényi György.

Őry Péter, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) alelnöke a táborlakók "kívánságára" elsősorban a kétnyelvűség problémaköréről beszélt. Konkrét példákkal érzékeltette, mit tettek eddig az MKP kezdeményezésére, hogy ellensúlyozzák a szlovák nyelv kizárólagosságát például azokban a hivatalokban, ahol a magyarok is intézik ügyeiket. Számos űrlapot, illetve a polgármesteri hivatalokba kihelyezett matricát fordíttattak le magyarra, s egy 60 oldalas önkormányzati szaklapot is megjelentetnek - sorolta a politikus.

Egyik fő törekvésük, hogy a magyar nyelvet regionális nyelvként fogadtassák el - mondta, megjegyezve: ehhez az is kell, hogy például a felvidékiek "ne féljenek" magyar nyelvű születési, vagy házassági anyakönyvi kivonatot kérni. Erre ugyanis csak külön kérelem után van mód.

A táborlakók egyike felvetette, hogy néhány településen szlovákul és magyarul is megtalálhatóak például a buszmegállókba kihelyezett feliratok, amire Őry Péter úgy reagált: az adott önkormányzatok döntésén múlik, hogy saját hatáskörükben mennyire nyitottak erre.