Magyarország legmélyebb barlangjainak rangsora évtizedeken át a következő volt. Első az István-lápai-barlang 254 méterrel (Bükk), második a Vecsembükki-zsomboly 238 méterrel (Aggteleki-karszt), harmadik az Alba Regia-barlang 200 méterrel (Bakony). Ezt „bolygattuk meg” 2009 márciusában, amikor felfedeztük a Pilisben lévő Vacska-barlang Fennkőháti-termét, és a függőleges kiterjedésével átléptük a 200 métert.

A Csévi-szirteken (a Pilis hegy észak-nyugatra, azaz Kesztölc felé néző, nagy, sziklás oldalában) már 1991 óta zajlik az ottani barlangok (eleinte csak a Legény- és a Leány-barlang) feltárása, melynek eredményeként az ismert járatok összes hossza 1,5 kilométerről 4 kilométerre növekedett. Az igazán nagy áttörés azonban 2008 tavaszán történt, amikor az általam alapított Szent Özséb Barlangkutató Egyesület, a területen már 1991 óta sikeresen tevékenykedő Ariadne Egyesülettel közösen felfedezte az eredetileg csak 13 méteres Vacska-barlang folytatását.

Ezután a hazai barlangkutatás történetében egyedülálló ütemben zajló feltárások következtek. 2008 végére a Vacska-barlang hossza elérte a 2 kilométert, és összekötöttük a Rejtekút-barlanggal. 2009-ben feltárultak a négyméteres, karcsú cseppkőoszlopokat is tartalmazó nagy termek, amelyek közül a legnagyobbikban akár a falu temploma is elférne, valamint elértük a 200 méteres függőleges kiterjedést, és az 5 km-es összhosszúságot. 2010-ben összekötöttük a barlangot a szomszédos Leány-Legény-barlangrendszerrel. Így 11,7 km-es összhosszúsággal hazánk harmadik leghosszabb egybefüggő barlangja vált ismertté. Azóta további feltárások történtek. 2012 végére a Csévi-szirteken lévő barlangjáratok összes hossza elérte a 15 kilométert. (Bár mindezek a járatok egy 150 x 250 méteres terület alatt „összezsúfolódva” helyezkednek el.)

A huzat egyértelműen átjár a Vacska- és az Ajándék-barlang között, ami azt jelenti, hogy összeköthetők, legfeljebb az a kérdés, hogy mekkor munka árán. Hiszen ezeket a barlangokat nem állva járható folyosóként, hanem zegzugos, szűk járatok labirintusaként kell elképzelni, ahol gyakran véséssel, ásással, kőomladék-halmazok átbontásával kell újabb és újabb átjárhatatlan szűkületeket leküzdenünk. Ha a Vacska-Ajándék összeköttetés létrejött volna, akkor az egyesült barlangrendszer mélysége 275 méter lett volna, amellyel Magyarország legmélyebb barlangja lett volna. Ám míg itt a tízéves múltra visszatekintő együttműködés megakadt, addig a bükki Bányász-barlangot kutató kicsi, de igen elszánt csapat valószínűleg megnyerte a „legmélyebb barlang” címért folyó „versenyt” (bár a pontos mélységet egyelőre nem hozták nyilvánosságra).

Milyen a barlangkutatás, és mire jó? Általában szűk, vizes, sáros lukakban fekve próbálunk küzdeni az átjárhatatlan szűkületek, a járatokat elzáró agyag- és omladéktömegek ellen. Persze ritkán előfordul, hogy új szakaszokat fedezünk fel, de ezek is általában nehezen (azaz csak kúszva-mászva, kötélen ereszkedve) járhatók. Ezen a ponton szokták a laikusok megkérdezni, hogy „valaki fizet nektek ezért?” Vannak ellenpéldák, de általában nem. Miért csináljuk tehát? Akit egyszer megcsap az ismeretlen barlangból kiáramló levegő, elér a felfedezés láza, az könnyen válik megszállottá, és képes a fél életét feláldozni a barlangok feltárása érdekében, függetlenül attól, hogy általában semmi haszna nincs belőle.

Van belőle haszna viszont a tudományon túl a térségnek, ahol a barlangot találták. Hiszen gondoljunk bele, mivé lenne például Aggtelek község az ott nyíló barlang nélkül?
Erről és más, az utóbbi tíz évben feltárt hazai barlangokról szól a könyvünk, a „Felfedezések a föld alatt – Magyarország új barlangjai”, amelyet bemutatunk Szentendrén, a Pest Megyei Könyvtárban április 8-án, kedden, 18 órakor. Ajánlom az olvasó figyelmébe a honlapunkat (www.foldalatt.hu) is.

Slíz György
Szent Özséb Barlangkutató Egyesület

Könyvbemutató

Április 8. kedd 18.00
PEST MEGYEI KÖNYVTÁR,
olvasóterem
Pátriárka utca 7.
FELFEDEZÉSEK A FÖLD ALATT
Magyarország új barlangjai
Előadó: Slíz György
Szent Özséb Barlangkutató Egyesület
www.foldalatt.hu