Nehezen emelték fel tekintetüket a nyomasztó események után, de aztán beragyogta őket Krisztus feltámadásának öröme, melynek fénye máig is megvilágítja utunkat.

Nem a csüggedés, nem az értelmetlen sodródás, hanem a bizalom, a derűs világszemlélet, a mindenki felé megnyíló isteni szeretet az az erő, amely átsegít minden nehézségen, még a halálon is.

A teremetett világ úgy jelenik meg ebben a fényben, mint Isten ajándéka, amelyet gondosan és felelősséggel kell kezelnünk. Személyes adottságaink, életünk, egészségünk, a családok, a közösségek, a népek, a nyelvek, a kultúrák, a történelmi tapasztalatok mind a Teremtő ajándékai. Értékesek és boldogságunkra szolgálnak. A legszebb ajándék pedig maga a világra születő emberi élet, melyet örömmel kell fogadnunk, és felelős szeretettel kell gondoznunk, mert minden ember örök boldogságra hivatott. Ebben a ragyogásban látjuk minden ember méltóságát. Ezzel a bizalommal imádkozunk mindannyiunkért, és építjük a testvéri közösséget minden emberrel.
Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt!