Vidéken 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal alakult meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként, hogy a megyeinél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat ellássák.

A hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezet- és természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől. A járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal és a járási munkaügyi kirendeltség.

A hivatalvezetők december 17-én tettek esküt Budapesten. A kinevezettek közül tizenegyen polgármesterek, nekik összeférhetetlenség miatt le kell mondaniuk. A Bács-Kiskun megyei Jászszentlászlón, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szendrőn és Arlón, a Csongrád megyei Tiszaszigeten, a Nógrád megyei Egyházasdengelegen, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukodon és Túristvándiban, a Tolna megyei Regölyön, a Vas megyei Ostffyasszonyfán és Szelestén, valamint a Veszprém megyei Bakonynánán kell majd időközi polgármester-választást kiírni – tájékoztatott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A járási hivatalvezetővé kinevezett polgármestereknek - január 1-jei - hivatalba lépésüktől számítva 15 napjuk van arra, hogy megszüntessék összeférhetetlenségüket, azaz lemondjanak településvezetői posztjukról. A helyi választási irodák ezután írhatják ki az időközi választásokat.

A hivatalvezetők közül heten országgyűlési képviselők, ők a mandátumukat a következő parlamenti választásig megőrizhetik. A 198 járási hivatalból háromnak - Békés megyében a békésinek, Csongrád megyében a kistelekinek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházinak - egyelőre csak megbízott vezetője van.

A hivatalvezetők közül minden második (52 százalék) nő, csaknem kétharmaduk jogász, és átlagosan 12 év közigazgatási gyakorlatuk van. Több mint hatvanan eddig jegyzőként dolgoztak.

A járások kialakításáról 2011 szeptemberében döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a „jó állam” kialakításának egyik fontos állomásaként – közölte korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A cél az volt, hogy olyan modernkori járások jöjjenek létre, amelyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez.
A járási hivatal szervezete magában foglalja:

A megyei kormányhivatal jelenlegi szakigazgatási szerveinek kirendeltségeit:

• járási gyámhivatal
• járási építésügyi hivatal
• járási hivatal állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve
• járási földhivatal
• járási hivatal munkaügyi kirendeltsége
• járási népegészségügyi intézet
A járásszékhely polgármesteri hivatalának államigazgatási feladatokat ellátó részét
A nem járásszékhelyen működő okmányirodát
A nem járásszékhelyen működő polgármesteri hivatalokban a járási hivatalhoz kerülő államigazgatási feladatokat ellátó ügyintézőket
Az okmányirodákat
A jegyzői feladatok egy részét:

• okmányirodai feladatok
• útlevél-igazgatás, gépjármű- nyilvántartás
• egyes gyám- és gyermekvédelmi ügyek
• egyes szociális igazgatási ügyek
• családtámogatási ügyek
• köznevelési feladatok
• egyes kommunális típusú ügyek (pl. temetőengedélyezés)
• menedékjogi ügyek
• egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezése
• állategészségügyi feladatok
• szabálysértési feladatok
• helyi védelmi bizottságok vezetése

A járásszékhelyek mellett 2013 végére a kormányhivatal kialakítja a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatait, a járási kormányablakokat is, melyek elsődleges célja, hogy a lehető legtöbb államigazgatási ügy elintézhető legyen egy helyen, a kormányablakon keresztül.

Pest megyében a korábbi tervhez képest nem 15, hanem 18 járási hivatalt (Aszódi, Budakeszi, Ceglédi, Dabasi, Dunakeszi, Érdi, Gödöllői, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Pilisvörösvári, Ráckevei, Szentendrei, Szigetszentmiklósi, Szobi, Váci, Vecsési Járási Hivatal) alakított ki a kormányzat.

A Szentendrei Járáshoz 13 település (Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pomáz, Pócsmegyer, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Visegrád) tartozik, központja pedig Szentendre. A Szentendrei Járási Hivatal vezetője Varga László lett, aki 1963-ban született Budapesten. 1988-ban a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen diplomázott erdőmérnökként, majd 2001-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogászként doktorált. 2009-ben adótanácsadói képesítést is szerzett. 1997-től az Állami Erdészeti Szolgálatnál, 2001-től pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban volt köztisztviselő. 2005-től a Miniszterelnöki Hivatalban kormányzati főtisztviselőként dolgozott. 2007-től saját ügyvédi irodáját vezette. 2010-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatóhelyettese, majd az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda vezérigazgató-helyettese volt. 2011-től a Zánka Gyermek és Ifjúsági Centrum fejlesztési és gazdasági igazgatójaként tevékenykedett. 2012-ben mostani kinevezéséig saját ügyvédi irodájában dolgozott. Házas, négy gyermek édesapja.