Anglia
Angliában a karácsony, vagyis Christmas az év legfontosabb ünnepe. Éppen ezért – ahogy most már nálunk is szokás – fényárba öltöztetik az utcákat. December 24-e Angliában munkanap, ám rövidebb, mint egy átlagos hétköznap, ekkor tartják ugyanis a munkahelyi évbúcsúztató partikat, de ezen az estén otthon barátokat is fogadnak az angolok, akik együtt ilyenkor elsősorban citromlikört vagy sherryt isznak. Közben pedig a gyerekek már a másnapra készülnek, amikor Father Christmas, vagyis Karácsony Apó telerakja ajándékokkal a zoknijukat. A kicsik egyébként már karácsonyt megelőzően ajándékkérő levelet írnak, melyet a kandalló tüzébe dobnak, hogy így jusson el az üzenet az Északi-sarkra. A Karácsony Apó pedig a kéményen keresztül érkezik. Angliában december 25-e a Christmas Day, vagyis az ajándékozás napja, melyen hagyományos karácsonyi ételek kerülnek az asztalra, mint a sült, töltött pulyka vagy a Christmas puding, melyet brandyvel flambírozva tálalnak, a hozzá való gyümölcsöt pedig már hónapokkal ezelőtt elteszik érlelni. Az angol karácsony része még a királynő beszéde, melyet a tv közvetít.

Írország
Írországban a karácsony rendkívül vegyes hagyományokból alakult ki. Az írek karácsony ünnepén ugyanis ötvözik az ír katolikus szokásokat, a kelta pogány, valamint az anglikán protestáns hagyományokkal. Az írek mindig feldíszítik lakásukat, házukat, az ablakba örökzöldet és három gyertyát tesznek, melyek a szent családra utalnak. Az asztalra karácsony előestéjén tejet és kenyeret helyeznek el, az ajtót pedig nem zárják be, hogy Mária és József a kisdeddel bármikor betérhessen jóllakni. Fenyőfát az írek is állítanak, különösen mivel számukra az örökzöldeket a kelták terjesztették el. A gyerekeknek az ajándékokat szintén a Father Christmas hozza, melyeket Karácsony Apó a zoknikba tesz,és, hogy ne maradjon éhen az asztalon rétest és egy üveg sört hagynak neki a gyerekek. A katolikus szokás szerint pedig az írek éjféli misére is mennek. Az ünnepi vacsora pedig az angolokéhoz hasonlít, pulykával, sonkával, áfonya szósszal.

Egyesült Államok
Az észak-amerikaiak az angol szokásoktól eltérően ünneplik meg a decemberi ünnepeket, a kontinensen ugyanis már novemberben elkezdik, a hónap utolsó csütörtökjén az úgynevezett Hálaadás ünnepével. A Thanks Giving-et 1620 novemberében az Újvilágba érkező zarándokokra emlékezve tartják meg az amerikaiak. A szokás ilyenkor, hogy összeül a család, és együtt elfogyasztják a hagyományos hálaadás napi pulykát. Az ezt követő hetekben pedig már hozzálátnak a karácsonyi készülődéshez. A tengerentúlon a Santa Claus hozza el a gyermekeknek az ajándékokat a kéményen keresztül.

Finnország
A finnek már december 23-án megkezdik a karácsonyt, miután a gyerekek lefekszenek, a szülők rendet tesznek, majd elkészítik az ünnepi ételeket. December 24-én a család hagyományosan összeül, és elfogyasztja az ilyenkor szokásos fahéjas tejberizst, melybe egy mandulát rejtenek. Aki azt megtalálja, annak szerencsés lesz a következő éve, ha pedig lány, akkor férjhez megy. A finnek különösen érdekes szokása ilyenkor még, hogy megvendégelik a velük élő háziállatokat is. A vacsorára való készülődések közepette a szülők glöggöt, fűszeres forralt bort isznak. Régi hagyomány a finneknél, hogy ezen a napon a korábbi fővárosban, Turkuban kihirdetik a karácsonyi békét, melyet a rádió közvetít. A vacsora előtt még meglátogatják híres gőzfürdőjüket, és mikor mindenki tiszta ruhát vett fel, kezdődhet az étkezés, mely természetesen északi ételekből áll, mint például a hering vagy a főtt tőkehal, fűszerekkel és főtt paradicsommal. A vacsoraasztalt étkezés után azonban a finnek nem szedik le, hogy éjszaka a karácsonyi manók is jóllakhassanak. 24-e szigorúan a családé, ilyenkor nem illik szomszédolni, sőt még ismerősökhöz telefonálni sem. A rokon-, barátlátogatásokat 25-én tartják.

Svédország és Norvégia
A legkülönösebb karácsony bizonyára a svédeké, illetve a norvégoké lehet a számunkra, hiszen e két országban egy fahasábot helyeznek a kályhákba, és míg az le nem ég, addig tart az ünnep. Az ajándékokat pedig igencsak meglepő módon egy Jul-Bock nevű kecske hozza el a gyerekeknek.

Izland
Az izlandiak a karácsonyt Jol-nak nevezik, ami a Jolasveinar-nak nevezett manóktól ered. A szigeten ugyanis él egy legenda miszerint tizenhárom manócska rendszeresen bosszantotta és megtréfálta a helyieket, főleg a gyerekeket, de amióta megjelent a Télapó, azóta megszelídültek és ajándékokat készítenek a kicsiknek. A gyerekek ezért már december elején kiteszik a cipőiket az ablakba, de csak karácsonykor derül ki, hogy milyen ajándékot kapnak, illetve, hogy egyáltalán jók voltak-e. Aki rossz volt ugyanis, az csak krumplit kap.

Oroszország
Az orosz karácsony az általános szokástól lényegesen eltérőbb, mivel Oroszországban december 31-én állítanak karácsonyfát, az ajándékokat pedig a „Gyedmaróz”, vagyis a Fagyapó hozza el mindenkinek. A hagyományos orosz ünnepi vacsorából, úgy ahogy az északi népeknél, sem hiányozhat a hal, itt azonban kiegészül az ünneplés a vodkával.

Olaszország
Olaszországban a karácsonyi időszakban gyakran rendeznek dudás fesztiválokat, amikor a hegyi pásztorok leereszkednek a hegyekből, és dudaszóval köszöntik Jézus születését. A karácsonyt is Jézus születésének alkalmából nevezték el Natale-nak, ez ugyanis a születést jelent. Az olasz karácsonyi vacsora jellegzetes étele a hal, illetve nélkülözhetetlen még a panettone, a karácsonyi kalács is. Olaszországban a mi Mikulás-napunknak megfelelően, január 6-án Vízkeresztkor tartanak még egy ünnepet. Ekkor Befana, a jóságos boszorkány hoz ajándékot, csokit vagy karamellát a gyerekeknek, melyet a zoknikba tesz. A rossz gyerekek pedig szenet kapnak, pontosabban „szén” cukrot.

Spanyolország
Spanyolországban is hasonló a hagyomány, ott is január 6-án ajándékoznak azzal a különbséggel, hogy a matadorok hazájában december 25-e is ünnepnap.

Lengyelország
Lengyelországban a karácsony elsősorban katolikus ünnep, melynek központjában család áll. A hagyományok szerint december 24-én este kezdődik a karácsonyi ünnepkör, amikor a család minden tagja az eget figyeli, hogy megláthassa az első csillagot, amely a Betlehemi csillagot jelképezi. A lengyelek 24-én éjfélig nem esznek húst, az ünnepi asztal alá pedig szénát-szalmát terítenek, arra emlékezve, hogy a kis Jézus jászolban született. Érdekes lengyel babona még, hogy a karácsonyi asztalnál párosan kell ülni, máskülönben valaki szerencsétlen lesz. Sőt a vacsora végén egyszerre kell felállni mindenkinek, másik babona szerint ugyanis, aki legelőször áll fel, az meghal a következő évben. Karácsonyfát a lengyelek is díszítenek, főleg mogyoróval, almával, papírdíszekkel ékesítve.

Franciaország
A francia gyerekek a kandallónál hagyják a zoknijaikat, hogy majd azokba tegye bele Pere Noel az ajándékokat. Franciaországban szokás, hogy szinte minden otthonban készítenek makettokat, amelyen kis agyagfigurákat helyeznek el. A karácsonyfa az öreg kontinens nyugati végén nem igazán népszerű, helyette inkább fenyőág formájú tortát készítenek, amit karácsonyágnak neveznek és a karácsonyi vacsorakor szolgálják fel. A le reveillon-t pedig általában az éjféli mise után fogyasztják el a franciák.

Németország
A karácsonyi előkészületek Németországban már gyakran december 5-én elkezdődnek, ezen a napon látnak hozzá a németek házaik feldíszítéséhez. A jellegzetes német karácsonyi vacsora püspökkenyérből és süteményekből áll. A gyerekek ajándékkérő levelet írnak a Jézuskának, melyet az ablakpárkányba tesznek, és egy angyalka viszi el. A fák feldíszítésén kívül a dekoráció része az adventi koszorú is, melyen négy piros gyertya van, melyeket egyesével minden vasárnap gyújtanak meg, az utolsót pedig Szenteste. A németalföldi szokások közé tartozik még az is, hogy december 4-én aranyesőágakat helyeznek egy vízzel teli vázába, és ezek karácsony napjára ki is hajtanak. A német gyerekek egyébként nem lepődnek meg a karácsonyfa láttán, mivel szüleikkel együtt állítják és díszítik fel. Németországban az ajándékokat nem a Télapó vagy a Mikulás, hanem a Weihnachtsmann, azaz a Karácsonymanó hozza.

Svájc
Karácsonyi szokás Zürichben, hogy az ünnepen mesevillamos jár a városban, amely végigjár mindent és közben a gyerekek karácsonyi dalokat énekelnek és édességeket osztanak nekik.

Csehország
Csehországban a karácsonyi ünnepek december 6-án a Mikulás, vagyis Svaty Mikulás látogatásával kezdődnek és a Három Király látogatásával végződnek. A cseh néphiedelem szerint ilyenkor a lányok megtudhatják, hogy a következő évben férjhez mennek-e. Mindezt úgy tudják meg, hogy egy cseresznyeágat december 4-én vízbe tesznek, és ha az Szentestéig kivirágzik, akkor a következő évben biztosan férjhez mennek. A cseh emberek egy napig böjtölnek, majd a karácsonyi vacsorán sült pontyot esznek. Éjfélkor a többség részt vesz a misén, melyet Pasterka-nak neveznek, a karácsonyi ünneplés pedig három napig tart.

Brazília
A brazilok különböző etnikumú emberek keverékei, éppen ezért számos karácsonyi szokásuk van. Az egyik nemzeti tradíció szerint készítenek egy presepio-t, vagyis szalmaágyat, melyet kiállítanak a templomban. Brazíliában az ajándékokat Noel Papa, vagy Papai Noel hozza. A karácsonyi vacsora érdekes módon, mint Angliában, pulykából, sonkából áll, ám a helyi jellegzetességgel kiegészítve, mint a színes rizs, zöldségek és gyümölcstálak. A hithű katolikusok gyakran részt vesznek az éjféli misén, amelyet a Missa do Galo-nak hívnak. Brazilok lévén szó, persze a fesztivál ekkor sem maradhat el, a néptáncos és énekes mulatozások január 6-án kezdődnek. Ezt a napot nevezik a Három Király Napjának, ekkor vitt ugyanis a három bölcs ajándékot a kis Jézusnak.

Mexikó
Mexikóban az ünnep estéjén énekesek vonulnak végig az utcákon, kezükben hosszú rudakkal, amelyekre csengettyűket és gyertyákat akasztottak. Így mennek át a városon a templomig.

Egyiptom
Egyiptomban január 7-én ünneplik a karácsonyt Coptic Templomában, amely egy ortodox vallási hely. Az advent itt 40 napig tart, amely alatt tilos a hús, tojás és tejfogyasztás. Egyiptomi szokás, hogy Szenteste mindenki új ruhát vesz fel és abban megy el a templomba. A karácsonyi vacsorát fat-nak hívják, amely kenyérből, rizsből, fokhagymából és főtt húsból áll. Karácsony reggelén az egyiptomiak kaik-ot, omlós teasüteményt visznek ajándékba barátaiknak.

Kenya
Kenyában karácsonykor szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel díszítik fel a templomokat. Az ünnepre még a távol élő családtagok is hazalátogatnak, a család pedig együtt fogyasztja el az ünnepi vacsorát, amit pedig a szabadban készítenek el nyílt tűzön.

Kína
A keresztény kínai gyerekek papírból készült, virágot, láncot, viharlámpát formázó színes díszekkel ékesítik a karácsonyfát, melyet a fények fájának hívnak. Az ajándékot a Télapó hozza, azt pedig Dun Che Lao Ren-nek neveznek, amely lefordítva Karácsonyi Öreg Embert jelent. A nem keresztény kínaiak a karácsonyi időszakot Tavaszi Fesztiválnak nevezik, amely alatt számos mulatságon vesznek részt. A rendezvénysorozat középpontjában a gyerekek állnak, akik ajándékokat, új ruhákat kapnak és Kínában nagy hagyománynak örvendő tűzijátékot nézhetnek.

Ausztrália
Amíg a karácsonyozó „északiak” a hidegben ünnepelnek, addig az ausztrálok karácsonykor pólóban, rövidnadrágban, napsütésben fürödhetnek akár 30 fokban. Az ausztrál tradicionális karácsonyi étel a pulyka, sonkával és sertésszelettel, valamint a lángoló karácsonyi szilvapuding. Karácsonykor ausztrálok tízezrei gyűlnek össze Melbourne-ben, ahol az „Énekesek a gyertyafényben” elnevezésű rendezvényen vesznek részt minden évben, karácsony előestéjén, amikor is kedvenc karácsonyi dalaikat énekelik el a szabad ég alatt.

Betlehem
Betlehemben karácsonykor Krisztus születésének templomát vörös zászlókkal és díszekkel ékesítik minden évben. Szenteste a helyiek a turisták tömegével együtt a templom tetejére mennek, hogy végignézzék az éves körmenetet. A karácsonyi menetet lovas rendőrök vezetik arab ruhában, akiket egy magányos lovas követ, aki keresztet visz egy olajfekete lovon, és ezután jönnek a papok és a kormánytisztviselők. A körmenet egy ősi képet helyez el a szent gyermekről a templomban. A keresztény otthonok egy kereszttel az ajtó fölött vannak megjelölve Betlehemben.