Hosszú évek óta a hajdani lepencei strandfürdő düledékei, Dunabogdány határában pedig szarvasmarhatartó telep fogadja a 11-es úton a Dunakanyar kapujába érkezőket – nem épp vendégmarasztaló módon. Pedig a térség a Balaton és Budapest után Magyarország harmadik legnépszerűbbje turisztikai szempontból. E kettősség minden területen fellelhető.

A Dunakanyarban mintha megállt volna az idő. Hiába került fel a világörökség várományosi listára, mintha a politika nem osztaná a Világörökség Bizottság álláspontját. A térség Csipkerózsika-álomban szendereg: aggasztóan kicsi a minőségi szolgáltatások kínálata, s bár akadnak turisztikai fejlesztések, egyáltalán nem nagy számban. A környék sokkal többre lenne képes, ehhez viszont európai uniós forrásokra volna szükség. Ha továbbra is elmaradnak a fejlesztések, a térség egyre rosszabb pozícióba kerül a turisztikai toplistán – vélik a szakértők.

– Nem a politika, inkább a fejlesztéspolitika tehet erről. Abban ugyanis a térség hendikeppel indul. A közép-magyarországi régióhoz (is) tartozván, a Dunakanyar a korábbi euró­pai uniós ciklusban nem jutott fejlesztési forrásokhoz. Nem csoda, ha kevés az új projekt – mondta a Népszabadságnak Sztojanovits Kristóf turisztikai szakértő. Azok a települések pedig, amelyek pályázhatnának – Esztergom például nem a közép-magyarországi régió része –, a helyi viszonyok miatt hosszú évekig nem indultak a fejlesztésekért.

A Dunakanyar turizmusa alapvetően a belföldi vendégkörre épül, egyelőre csupán minden hetedik vendég érkezik a határon túlról. Ám 2013 óta a külföldi vendégéjszakák száma gyorsabban nő, mint a belföldieké, vélhetően a külföldi marketingtevékenységnek köszönhetően. Ha sikerülne a fővárosba látogató belföldi és külföldi turistákat tömegével a térségbe vonzani, abból hosszabb távon az önkormányzatok és a központi költségvetés is profitálna.

Csakhogy a lehetőségek kihasználásához infrastruktúrára volna szükség: míg Passau és Bécs között négyszázezer kerékpáros közlekedik évente, a Dunakanyarnál csak negyvenezer. Ezen szeretne változtatni a visegrádi polgármester is, aki minden erejével támogatja a kerékpárút megépülését a térségben. Az ideális szerinte az volna, ha az út Budapestig, majd onnan egészen a Balatonig érne. A tapasztalatok szerint az igény nagyon is létezik: a Mahart Pass­Nave évente 2-300 ezer embert szállít hajón a főváros és a Dunakanyar között, és sokan visznek kerékpárt a fedélzetre.

Visegrád a régió turisztikailag legfejlettebb települése, 1400 négycsillagos minősítésű szállodai férőhellyel. – A Duna másik oldalán ennél is rosszabb a helyzet: Vác–Szob térségé­ben lényegében nincsenek minőségi szálláshelyek – árnyalja a képet Sztojanovits Kristóf.
Az pedig, hogy a térség rendszeresen olyan hírekkel kerül be a híradásokba, amik a Szentendrénél és Leányfalunál a Dunába ömlő szenny­vízről szólnak, vagy éppen a nagymarosi lepusztult szellemlakótelepről, komoly presztízsveszteséggel fe­nyeget.

Ha érdekelnek a hasonló tartalmú cikkek, lájkold a Facebook oldalunkat: Infováros Szentendre ... és ne felejtsd el a cikket megosztani az ismerőseiddel, hogy ők is elolvashassák azt.