A vitatott szerződés egy devizaalapú lakossági fogyasztói kölcsönszerződés. A szerződésben a hitel összegét és a tartozás összegét svájci frankban állapították meg, a kölcsön folyósítása és a törlesztő részletek megfizetése forintban történt.

A kölcsön összegének megállapítása a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott devizavételi árfolyamon, míg a svájci frankban nyilvántartott kölcsön egyes törlesztőrészleteinek megállapítása az adott részlet esedékessége napját megelőző napon érvényes, a hitelezők által alkalmazott devizaeladási árfolyamon történt.

A szerződés nem rögzíti a pénzügyi intézmény által a teljes hiteldíj mutató (THM) kiszámításakor a felek által nem vitatottan figyelembe vett árfolyamrés mértékét.

Az ötmillió forintot el nem érő pertárgyértékű ügyben a felperes magánszemély a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól. Hivatkozott a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény megsértésére. Álláspontja szerint ugyanis az alperesek által alkalmazott árfolyamrést mint költséget tételesen fel kellett volna tüntetni a szerződésben, ez azonban nem történt meg, így a felperesek szerint a szerződés semmis. Az alperes pénzintézet a kereset elutasítását kérte az eljárásban.

A per a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdődött 2012 februárjában, és a bíróság áprilisban elutasította a keresetet.

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2012. decemberi jogerős közbenső ítélete azonban - a felperesi érveléssel összhangban - azt mondta ki: érvénytelen a felek között létrejött kölcsönszerződés, a felperes által hivatkozott törvényhelybe ütközik, mivel nem nevesített minden költséget, köztük az árfolyamrést. A másodfokú bíróság közbenső ítéletében az elsőfokú bíróságnak adott útmutatása szerint az eredeti állapotot kell helyreállítani.

Az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. Elsődlegesen a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság számukra kedvező ítéletének helybenhagyását kérték. Az alperes szerint a szerződésben nem kell meghatározni az árfolyamrés mértékét, mert az nem költség, a vételi és eladási árfolyam alkalmazása a folyósítandó kölcsön, illetve a törlesztendő kölcsön összegének kiszámítását teszi lehetővé. Másodlagosan a felülvizsgálati kérelem azt tartalmazza, hogy ha a Kúria a szerződést törvénysértőnek találná, ne az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezzen, mert az aránytalan jogkövetkezményt jelentene. A felperes a jogerős közbenső ítélet hatályban tartását kérte.
A Kúria felhívására az ügyben a legfőbb ügyész szakmai véleményt adott, amely szerint az árfolyamrés nem költség.

A témában a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület folyamatosan fejti ki álláspontját.