A hősök emlékünnepét május végén tartják azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért. Az elesettek emlékezetét először az első világháború idején, 1917-ben iktatták törvénybe, akkor állt fel a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság, melynek feladata a települések emlékmű-állítási programjának lebonyolítása volt. A Hősök emlékünnepét az 1924. évi XIV. törvénycikk rögzítette, mely kimondta, hogy „minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját (…) a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli”, de az ünnepet 1945-től, a kommunista időszakban nem tartották meg. A rendszerváltás után, 2001-ben törvényben erősítették meg az emléknapot, és kibővítették mindenkire, „akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.”

Hagyományosan Szentendrén két változó helyszínen ünnepelik ezt a napot, a Kálvárián található II. világháborús emlékműnél illetve az Izbégi Általános Iskolánál található emlékfalnál. Idén ez utóbbi I. Világháborús emlékhely adott otthont a megemlékezésnek.
Elsőként a költő, Szabó Lőrinc szavait tolmácsolta Kertész József és ecsetelte a háború okozta döbbenetet és az iszonyatot.

Ezután Verseghi-Nagy Miklós, polgármester emlékezetett arra, hogy: „Tiszteletet érdemel az elszántság, a hazaszeretet és a hősiesség, tiszteletet érdemel az az életmód, amit a honvédek vállalnak, és nem szabad semmilyen körülmények között sem elfeledkezni azokról, akik „bátrak voltak, mikor kellett”, vagy bátrak voltak, mert nem tehettek mást.” Köszöntőjében kiemelte, hogy kötelességünk fejet hajtani a hősök emléke előtt és kegyeletünket leróni, hisz „értünk és Magyarországért a mindenki számára legértékesebbet, az életüket adták.” – fejezte be beszédét.

Az izbégi iskola egykori tanulói Töreky Zorka és Papp Csenge katonadalokat citeráztak tanáruk, Dömény Krisztián vezetésével, majd Móricz János, fiatal történész beszélt a hősiességről, a kötelességről, és arról, mit jelent ma nekünk a hősökre való emlékezés.

Az ünnepség második felében az Önkormányzat, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiája után a Hősi Emlékmű Bizottság, majd a helyi pártok, iskolák és egyesületek helyezték el a kegyelet koszorúit az emlékműnél.

A rendezvény szép és méltó lebonyolításában hagyományosan az Magyar Honvédség Altiszti Akadémiája közreműködött díszőrséggel, koszorúvivőkkel és a Rixer Krsiztián által vezényelt katonazenekarral.

Fotó: szentendre.hu

Ha érdekelnek a hasonló tartalmú cikkek, lájkold a Facebook oldalunkat: Infováros Szentendre ... és ne felejtsd el a cikket megosztani az ismerőseiddel, hogy ők is elolvashassák azt.