Az Európai Bizottság elnökének címzett levelet eredetileg Ausztria, Csehország, Lengyelország, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia írta alá. Ebben támogatásukról biztosították a csatlakozási folyamat reformját, és azt kérték, hogy a brüsszeli testület január végéig álljon elő javaslatokkal erre vonatkozólag. Emellett ugyanakkor leszögezték azt is: jövő év márciusában meg kell kezdeni a tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.

"Készen állunk a változtatásra, azonban ez nem vezethet valamilyen halogató taktikához. Garantálni akarjuk, hogy jövőre mindenképp jóváhagyják a tárgyalásokat" - mondta korábban Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter.

A két nyugat-balkáni ország csatlakozási folyamatának megindítását októberben megvétózó francia kormány is javaslatokkal állt elő a témában. Ezek értelmében több szakaszra osztanák és visszafordíthatóvá tennék az eljárást, a belépésre készülő államok pedig az egyes fázisok teljesítése után részt vehetnének a vonatkozó közösségi szakpolitikákban, és eközben támogatásokat is kaphatnának, ami komoly ösztönzőt jelentene, bár cserébe szigorúbb reformokat is írnának elő. Fontos elem, hogy minden új szakasz megnyitásának feltétele lenne a "folyamatos és visszafordíthatatlan" előrehaladás a jogállamiság terén.

Jelenleg az EU-hoz csatlakozni szándékozó országoknak harmincöt tárgyalási fejezetet kell áttekinteniük, és megállapodásra kell jutniuk abban, hogy milyen módon, illetve ütemezésben veszik át, építik be saját nemzeti jogrendjükbe az egyes területeken addig született európai uniós joganyagot.