A múlt évi aszály után a termés mennyiségében és minőségében is jelentős előrelépés várható - jelezte csütörtökön publikált elemzésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB).

A piaci viszonyok ugyanakkor nem ilyen kedvezőek. A tengerentúli dióval nehezen tudja tartani a versenyt a hazai áru. A termesztés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a termesztéstechnológia fejlesztése és a művelési rendszerek korszerűsítése - állapította meg a két szakmai szervezet.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint összességében mennyiségben és minőségben is remek termés várható az idén.

A piaci viszonyok azonban korántsem alakulnak kedvezően. Az ismeretlen eredetű és megkérdőjelezhető minőségű ukrán és moldáviai dióbél komoly gondot jelent a hazai termelőknek. A külföldi, egyértelműen rosszabb és egyenetlenebb minőségű, napon szárított, potenciálisan szermaradékokat tartalmazó dióbél minden évben alaposan lenyomja a hazai dióárakat. A nyers héjas dió, valamint a szárított, osztályozott héjas dió termelői ára nagyot esett az elmúlt két évben. A minőségi alapú megkülönböztethetőség elérése ugyanakkor jelentősen javíthatna a hazai termék elismertségén, és építené a fogyasztói bizalmat is - jegyezte meg az elemzés.

Az európai áruházláncokba május óta érkezik a chilei és ausztrál héjas dió, november végén pedig a kaliforniai dió színesíti a kínálatot, de időről-időre megjelennek kínai tételek is.

A NAK és a FruitVeB szerint komoly fenyegetést jelent az európai piacok szűkülése a tengerentúli versenytársak megjelenése miatt.

Míg korábban az európai láncoknál voltak olyan tenderkiírások, amelyek kifejezetten magyar dió beszerzését irányozták elő, ennek mára nyoma sincs. A magyar dió elveszítette versenyképességét a szintén korán a piacra érkező chilei és ausztrál dióval szemben. Ez pedig nemcsak a külföldi boltokra, hanem a hazánkban működő üzletláncokra is igaz.

A versenyképesség javítása érdekében rövid időn belül jelentősen, hektáronként 4 tonnára kellene emelni a hazai nagyüzemi termésátlagokat. A termesztés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a termesztéstechnológia fejlesztése, a művelési rendszer korszerűsítése, elsősorban jobban kezelhető koronaforma kialakítása, amellyel a növényvédelem problémái az egyébként jellemző sűrű koronában problémamentesen megoldható.