Nagy Márton ismertette: a 2026-os év legfontosabb kérdése az, hogy Ukrajnába megy-e a magyarok pénze. A brüsszeli bürokrácia és az Európai Parlament többsége az európai országokat, és Magyarországot is, Ukrajna felfegyverzésére és támogatására akarja kötelezni.

Aláhúzta, hogy

a költségvetésben nem Ukrajnára, hanem a magyar családok támogatására fordítják Magyarország forrásait, a 2026-os költségvetés ezért háborúellenes költségvetés, abban a gyermekes családokat helyezik az első helyre.
Kiemelte: jövőre családpolitikai célokra 4800 milliárd forintot költenek, ez a rezsivédelemmel együtt 5600 milliárd forintot jelent a családok támogatására.

Hangsúlyozta, Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtják végre a családok érdekében, 2026-ban a két- és háromgyermekes anyák szja-mentességére 320 milliárdot fordítanak, a családi adókedvezmény megduplázására 290 milliárd forintot különítenek el.

Az adó- és járulékkedvezmények több mint 1300 milliárd forintot hagynak a családoknál, 2011-től 2026 végéig ezek összesen akár 5 ezer milliárd forintot jelenthetnek a családoknak.

A nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra, amely több mint 2 millió embert érint, 2026-ban 7700 milliárd forintot fordítanak, ami tartalmazza a nyugdíjemelést, a 13. havi nyugdíjat, és a jövőre tervezett nyugdíjprémiumot is, mivel 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.

Jövőre a minimálbér emelése a bérmegállapodásnak megfelelően 13 százalékos lesz, ami a központi igazgatásban is megvalósul.
A 10 ezer lakos alatti önkormányzatoknál is béremelést hajtanak végre, idén 15 százalékkal, majd jövőre újabb 15 százalékkal emelik a béreket, jövőre folytatják a tanári béremelést is, valamint igazságügyi illetményemelést léptetnek életbe év elejétől - ismertette.

Kifizetik a honvédelmi és rendvédelmi hivatásosok hathavi fegyverpénzét, ami 450 milliárd forint 2026-ban, a lakossági állampapírokra fizetett kamat 800 milliárd forint lesz. Az önkormányzatoknál az iparűzési adó növekményéből több mint 100 milliárd forintot hagynak jövőre.

Közölte: gazdaságfejlesztésre 5500 milliárd forintot fordítanak jövőre, ebből nagyjából 2850 milliárd forint hazai költségvetési forrás. A beruházások összességében közel 1600 milliárd forint értékben valósulnak meg jövőre.

A határvédelemre, az illegális migráció elleni védekezéshez a GDP arányában 2 százalékot, 2016 milliárd forintot fordítanak 2026-ban. Rendvédelmi-közbiztonsági kiadásokra 1700 milliárd forintot költenek.
Nagy Márton ismertette, hogy oktatásra több mint 4 ezer milliárd forintot biztosítanak, az egészségügyi kiadásokra 3919 milliárd forint áll majd rendelkezésre, kulturális tevékenységre 653,3 milliárd forintot, hitéleti tevékenységre pedig 7 százalékkal többet, 135,4 milliárd forintot költenek jövőre.

A szociális és jóléti intézményi szolgáltatásokra az ideinél 222,6 milliárd forinttal több, 1600 milliárd forint jut 2026-ban.

Megismételte, hogy idén a családokat és a nyugdíjasokat segítő intézkedésekre és kedvezményekre 310 milliárd forintot, jövőre pedig 2979 milliárd forintot költenek a béremelésekkel együtt.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke ismertette: a költségvetési javaslatot az Országgyűlés május 20-tól kezdődően tárgyalja, négy napig tart az általános vitája.
A módosító javaslatokat május 22-ig lehet benyújtani. A parlament majd június 10-én kedden dönt az összegző módosító javaslatokról. A 2026-os költségvetés zárószavazása június 16-án lesz - mondta.

Nagy Márton kérdésre válaszolva elmondta: a biztosítók kedden önkéntes vállalást terveznek tenni arról, hogy a kormányzati kérésnek megfelelően eltekintenek a díjemelésektől, így nem lesz szükség szabályozói közbeavatkozásra az áremelések ellen.

A nemzetgazdasági miniszter szerint az idei növekedés húzóereje továbbra is a fogyasztás marad, azon belül a kiskereskedelem, és a turizmus teljesítményét emelte ki. Az ipar és a beruházások "magára találása" azonban nagyban függ a német gazdaság helyreállásától - jegyezte meg.

Ismertette: a költségvetés tervezésekor 403 forintos euróárfolyamon számoltak. Számításaik szerint az infláció az idén 4,5 százalék, jövőre 3,6 százalék lehet. A nemzetgazdasági miniszter közlése szerint az infláció az idén június környékén már 4 százalék alatt alakulhat.

Arra is kitért, hogy amíg az élelmiszerinfláció nem csökken 5 százalék alá, addig indokolt az árréscsökkentés, amelyről majd a kormány dönt.