A veszprémi szurkolók félelmetes hangulatot ígértek szombat délutánra, amit be is tartottak. Egyetlen gombostűt sem lehetett volna leejteni a kezdősípszó pillanatában. A 2010-es vébé mérkőzésein tízezrek által fújt vuvuzela hangorkánja tücsökciripelés volt ahhoz képest, ami a Veszprém Arénában hallatszott. A csapat pirosba csomagolt fanatikusain semmi sem múlt tehát. A múlt heti, 32-31-re elveszített első meccs alapján bizakodhatott is a publikum.

Carlos Ortega tanítványai repülőrajtot vettek, és mire Jicha és társai magukhoz tértek, már 5–1-et mutatott az eredményjelző. Támadásban Nagy László cipelte a hátán a csapatot, hátul pedig egy ideig áthatolhatatlan volt a bakonyiak hatos fala. Aztán a Kiel is megmutatta, miért nyert BL-t 2012-ben, egy öt perces rohammal (4–0) annulálta a veszprémi előnyt, és összesítésben már újra továbbjutásra állt. Aki már ekkor elkapcsolta a televíziót, rosszul döntött: a vendéglátók hamarosan újfent négy góllal meglógtak a „világválogatott” elől. Fazekas Nándor a félidőig minden harmadik lövést lehalászta, míg Omeyer a túloldalon alig fogott valamit (18 százalék). A szünetre két gól maradt az fórból, és a remény, hogy Császárék tartani tudják az általuk diktált iszonyatos tempót.
A veszprémiek elhűlve néztek a bírói ítéletek láttán

A Kiel a szusszanást követően megrázta magát, de ez csak arra volt elég, hogy állandósuljon az MKB 1-2 gólos előnye. Renato Sulics vízszintes testhelyzetből dobott gólja után még a csarnok tartóelemei is megremegtek, de sajnos negyedóra elteltével fellazult a veszprémiek védekezése, és a németek átvették a vezetést. A játékvezetők teljesítményét remélhetőleg majd az EHF is leosztályozza, ténykedésükkel finoman szólva sem lopták be magukat a magyarok szívébe. Egy-egy szabálytalanság után maguk a játékosok is hitetlenkedve néztek az ítélet láttán.

A játékvezetők és a Kiel kettős szorításában megtörni látszott a hazai csapat, de két perccel a lefújás előtt kiállították Narcisse-t, Ugalde pedig kegyetlenül bevágta a szélről, így emberelőnyben már csak kétgólos hátrányt kellett volna ledolgozni. 30 másodperccel a vége előtt Gulyás kezéből kiesett a labda, ezzel pedig elszállt a remény a győzelemre, és a négyes döntőbe jutásra.

Az MKB az oda- és a visszavágón is megmutatta, hogy a világ talán legjobb csapata ellen is felveszi a kesztyűt. Az összesítésben mindössze kétgólos különbséggel jobbnak bizonyuló sztárcsapat pedig megtörte az átkot: címvédőként először jutott be klub a kölni Final Fourba. A két meccs alapján levonható szomorú következtetés, hogy tudása szerint a Veszprémnek is ott lenne a helye, és ha nem a Kielt sodorja útjába a sors, akkor jövőre valószínűleg be is fog futni.

Férfi Bajnokok Ligája, negyeddöntő, visszavágó:
MKB VESZPRÉM-KIEL 28-29 (14-12)
Veszprém, játékvezetők: Olesen, Pedersen (dánok)

MKB VESZPRÉM: Alilovic, Fazekas (kapusok), Császár 4 (4), Gulyás 3, Iváncsik G. Iváncsik T. 1 (1), Jamali 1, Laluska, Nagy 5, Oneto, Rodriguez 4, Schuch, Sulic 4, Terzic, Ugalde 4. Vezetőedző: Antonio Carlos Ortega.

THW KIEL: Omeyer, Palicka (kapusok), Ahlm 2, Ekberg 1, Ilic 2 (2), Jicha 6, Klein, Narcisse 3, Palmarsson 2, Sigurdsson 3, Sprenger, Toft Hansen 1, Vujin 7 (1), Wienczek, Zeitz. Vezetőedző: Alfred Gislason.

Kiállítások: 8, ill. 12 perc
Hétméteresek: 6/5, ill. 5/4