Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára megnyitó beszédében kiemelte: A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz… című vándorkiállítás erőssége, hogy középkori forrásokra támaszkodva, nyomon követve az utókor változó képét a királynéról, nagyon izgalmas Gertrudis-kép bontakozik ki, amely túlmutat azon a meglehetősen démonizált képen, amely a Bánk bán nyomán kialakult. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy Gertrudis - II. András király első felesége - történetével a Ferenczy Múzeum ismét olyan témához kapcsolódik, amely szorosan kötődik a szűkebb térséghez két okból is: 1213. szeptember 28-án a pilisi erdőben gyilkolták meg a királynét, akinek végső nyughelye Pilisszentkereszten található. Felidézte: Gerevich László akadémikus 1981-ben bukkant rá a sír darabjaira. "Középkori örökségünk mozaikjának páratlan darabjára leltek rá a régészek" - mondta.

Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a múzeum igazgatója hangsúlyozta: a múzeum régészeti gyűjteményébe a hetvenes évek vége óta kerülnek a pilisszentkereszti ciszterci apátság területén folytatott ásatások leletanyagai, az intézmény azóta adós egy olyan kiállítással, amely nemcsak Pilisszentkereszt előtt tiszteleg, hanem az ott eltemetett királyné előtt is. Az igazgató hozzátette: aggodalommal figyelik a terület mai sorsát, "mert egy méltatlanul elhanyagolt területről van szó, s itt az ideje, hogy újból felhívjuk a figyelmet Pilisszentkeresztre". Gertrudis halálának 800. évfordulója fontos alkalom a múzeum számára, hogy bemutassa a korszakot és körbejárja a kérdést - fűzte hozzá.

Majorossy Judit történész, kurátor a kiállítást bemutatva az MTI-nek elmondta: a látogatók megismerhetik Gertrudis alakját, családját és annak szerepét a Német-Római Birodalomban, de bemutatják azt a magyar közeget is, ahová megérkezett. Az esztergomi és az óbudai királyi udvar mellett látható a merénylet helyszíne, a pilisi erdő is. A kurátor kiemelte: a pilisszentkereszti régészeti anyag a Ferenczy Múzeum tulajdona, így ebből is készült válogatás. Majorossy Judit hozzátette: a kiállításban a pilisszentkereszti síremléket a maradványokból virtuálisan újra rekonstruálták, s megtekinthető annak 3D-s változata, de látható a nyolcvanas években gipszből készült darab is.

A tárlat külön egységben foglalkozik például azzal, hogy miképp jelent meg a gyilkosság a középkori - főleg külföldi - krónikákban. Végül megérkeznek a 19. századhoz, Katona Józsefhez, Erkel Ferenchez, az osztrák Franz Grillparzerhez, aki szintén feldolgozta a történetet. A tárlat utolsó egységében a 19-20. század híres színésznői vonulnak fel fotókon, rajzokon mint Gertrudis, de láthatók jelmeztervek, képeslapok és némafilmrészletek is.

A kiállítás az év végéig tart nyitva Szentendrén.