Nyáron mindenki a lehető legtöbb időt tölti strandolással. A víz segít elviselni a hőséget, és remekül lehet szórakozni is. Azonban – akár folyóvíz, akár tó mellett, akár egy fürdő medencéiben strandolunk – a fürdőzés is komoly veszélyeket rejt. Sajnos a meggondolatlanság, az alapvető szabályok figyelmen kívül hagyása minden évben halálos balesetekkel jár.
A folyóvizekben (folyók, vízfolyások, holtágak) és állóvizekben (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad vizek) fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek (a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet 1.§)

Különösen veszélyesek a bányatavak, az állandóan változó vízmélység- és hőmérséklet különbség miatt. Szabadvizek mentén a legbiztonságosabb a kijelölt fürdőhelyen történő fürdőzés. A kijelölt fürdőhely határát a parton táblával, a vízben bójákkal jelölik. Ezeket a helyeket szakemberek választják és jelölik ki. Figyelni kell arra, hogy a kijelölt területen történjen a fürdőzés. A fürdés tilalmát, vagy a veszélyes, fürdésre alkalmatlan helyeket “FÜRÖDNI TILOS!” táblával jelzik. Tilos fürdeni többek között hajóútban, kikötők, hajóállomások, vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pályák területén, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve, ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig, valamint ahol azt tiltó tábla jelzi.
A szabálysértési törvény alapján a tiltott fürdés 5000-50000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal, illetve feljelentés esetén, szabálysértési eljárás során maximum 150 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A vízbefulladások okait vizsgálva megállapítható, hogy általában a tragédiák 25-30%-a fürdés közben következik be, melyeknek mintegy 60%-a fürdés szempontjából tiltott helyen történt. A vízbefulladt személyek korcsoportjait tekintve a leginkább veszélyeztetettek a 30 éven felüliek, akikhez az esetek 80%-a köthető. A 18 év alatti korosztály a vízen bekövetkezett sajnálatos halálesetek mintegy 7-8%-ában érintett. Egyre gyakoribbak a szív, - és érrendszeri megbetegedésekre visszavezethető vízbefulladásos halálesetek. A nyári fürdési szezon az év második felében indul be igazán, így a vízbefulladások száma a korábbi évek adatai alapján sajnálatos módon ilyenkor mindig több mint az év első felében.

Hasznos tanácsok:
• Gyengén úszók csak sekély vízben fürödjenek.
• Nem szabad fürödni közvetlenül étkezés után, teli gyomorral, illetve szeszesitaltól befolyásolt, gyógyszer vagy kábító hatású más szer miatti bódult állapotban.
• Napozás után zuhanyozással, vagy más módon le kell hűteni magunkat, felhevült testtel soha nem szabad vízbe menni.
• Lehetőség szerint meg kell ismerni a fürdésre igénybe venni kívánt vízterület sajátosságait, mederviszonyait, tájékozódni kell a várható időjárásról és a segélykérés módjairól. Gumimatrac, vízibicikli használata során sem szabad felhevült testtel vízbe ugrani, és ne ugorjanak a vízbe anélkül, hogy előzetesen nem győződtek meg a meder mélységéről. Fejes-ugrás a sekély vízbe súlyos sérülést okozhat!
• Ismeretlen helyen nem szabad vízbe ugrani, ugyanis a vízfelszín alatt található és nem látható kövek, cölöpök, karók és egyéb tárgyak maradandó csigolya- és gerincsérülést, rosszabb esetben akár halált is okozhatnak!
• Szív- és érrendszeri-, légző-, továbbá mozgásszervi betegségben szenvedők egyedül soha ne fürödjenek.
• Aki nem tud úszni, mély vízbe még felfújható fürdőeszközzel se merészkedjen be (gumicsónak, gumimatrac).
• Az úszóeszközök (vízibicikli, gumimatrac, illetve más felfújható eszköz) használata szintén fürdésnek minősül, így ezek használatára is a fürdés szabályai vonatkoznak.
• Fürdőzők közelében úszóeszközöket használni csak úgy szabad, hogy azok a fürdőzőket ne veszélyeztessék.
• Nem szabad a szélben elsodródott fürdőeszközök, felfújható vízi játékeszközök után úszni, mert életüket veszélyeztetik. Ha ezt mégis megteszik és elsodródnak, maradjanak a felfújható eszközön, míg a segítség megérkezik, és ne hagyják el azt!
• Az úszni nem tudó gyermekeknek mindenféleképpen, de a jól úszóknak is célszerű a mentőmellény vagy mentő-gallér használata. Legbiztonságosabb a megfelelő méretű, nyakgallérral rendelkező mentőmellény.
• Gyermeket még a vízparton sem szabad felügyelet nélkül hagyni.
• Gyermek és ifjúsági csoportok esetén a csoport vezetőjének a fürdőzők létszámának megfelelő számú, úszni tudó és a vízi mentésben jártas felnőtt személyekből figyelő és mentőőrséget kell állítania.
• Gyermekek felnőtt felügyelete nélkül lehetőleg ne használjanak vízibiciklit.
• Vizek mellé akkor megyünk, ha jó az idő. Ez azonban könnyen el is romolhat, sokszor nagyon gyorsan. Különösen a Balaton hírhedt arról, hogy hirtelen kialakulhat a vihar. Nagyon fontos figyelni a viharjelzéseket, és kijönni a vízből az első jelzésre (a figyelmeztetést figyelmen kívül hagyók, vagy a matracon elalvók is sokszor kerülnek veszélybe).

Biztonságban az utakon
A turisztikai idény minden év június 1-jétől augusztus 31-ig, a fővárosban szeptember 30-ig tart. A turisztikailag frekventált helyeken fontos a fokozott rendőri jelenlét biztosítása, a közúti közlekedésbiztonság fenntartása, a közlekedési szabályokat megszegők, illetve az ittas járművezetők hatékony kiszűrése, a megnövekedett forgalom folyamatosságának elősegítése és a torlódások elkerülése érdekében.
A külföldiekkel való kommunikáció elősegítése érdekében külföldi rendőrök is érkeznek hazánkba a külföldi turisták által leginkább látogatott helyekre. A jelentkező regionális feladatok koordinálása érdekében a turisztikai idényben működik a Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság és a Tisza-tavi Régiós Közbiztonsági Koordinációs Bizottság.

Az ORFK–Országos Balesetmegelőzési Bizottság a tavalyi évhez hasonlóan speciális szóróanyaggal készül a nyárra. „Autópálya kisokos” címmel egy olyan szóróanyag készül, amely az autópályákon közlekedők részére foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat, különös tekintettel a nyári időszakra. A kiadvány tartalmazza az autópályára érvényes sebességhatárokat és főbb közlekedési szabályokat, hasznos tanácsokat ad az ott történő közlekedésre, felhívja a figyelmet az úgynevezett trükkös lopások veszélyeire, a nyári (kánikulai) közlekedés sajátosságaira, továbbá műszaki hiba esetére is útmutatással szolgál a segélykérő telefonszámok ismertetése mellett. A magyar mellett angol, német nyelveken lesz elérhető, és mobil applikációként is megjelentetjük. A szóróanyagot egyrészt a nyári főszezon ideje alatt az autópálya alosztályok munkatársai osztják szét az autósok között, de a kiadvány a gyorsforgalmi utakkal érintett határátkelőhelyeken, továbbá az autópályák melletti benzinkutaknál és pihenőhelyeknél is elérhető lesz.

A tartós melegben a közlekedés résztvevői között is jelentősen megnő a rosszullétek száma, a hőség gyengíti a szellemi erőkifejtést, egyeseknél tompaságot, közönyösséget, másoknál pedig fokozódó ingerlékenységet válthat ki. A közlekedők körében ilyenkor fokozottan jellemző a koncentráció hiánya, mely a megnövekedett reakcióidőben is jelentkezik. A reflexek tompulnak, a mozdulatok kapkodóvá válnak, ezáltal a hibalehetőségek száma is megnő.
A nyári hőségben a gyalogosokra, kerékpárosokra is jellemző a figyelmetlen, bágyadt közlekedés, kevésbé néznek körül, mielőtt lelépnek az úttestre. A korábbi évek statisztikai adatai azt mutatják, hogy a nyári hónapokban (július-augusztusban) megnő a gyerekbalesetek, azon belül is a kerékpáros gyermek balesetek, illetve ezen balesetek következtében meghalt gyermekek száma.

Hasznos tanácsok:
• Vezessenek óvatosabban a hőségben, mert ilyenkor a koncentrációs képesség csökken, a közlekedés résztvevői is figyelmetlenebbé, türelmetlenebbé válnak.
• Aki nehezen viseli a meleget, kánikulában lehetőleg ne vezessen.
• Kipihenten kell vezetni és elegendő mennyiségű folyadékot kell fogyasztani.
• A napon álló gépkocsit indulás előtt szellőztessék ki, menet közben használjanak légkondicionálót, vagy gondoskodjanak a levegőcseréről, a friss levegő utánpótlásáról.
• Műszaki hiba esetén húzódjanak a leállósávba, helyezzék ki az elakadásjelző háromszöget, a mentés megérkezéséig tartózkodjanak a szalagkorláton kívül, használjanak láthatósági mellényt.

A balesetek megelőzése érdekében a legjobb prevenció minden esetben a közlekedési szabályok megtartása, azonban a már említettek alapján a megváltozott időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás is kiemelten fontos! Legyenek türelmesek, vezessenek kissé lassabban, tartsanak nagyobb követési távolságot!