Tisztelt POLGÁRMESTER ÚR!
Szíves elnézését kérem, hogy levelemmel megzavarom karácsonyi, ünnepi készülődését.

Keresésem oka, és ami írásra késztetett, hogy múlt vasárnap nagy várakozással telve családommal és barátaimmal elmentünk megnézni és bejárni a szentendrei adventi vásárt, átérezni egy kicsit az advent hangulatát, és kicsit büszkélkedni városunkkal adventkor is…

Tettük ezt, mert az elmúlt, eddigi években mindig nagy élmény volt számunkra a Főtéren és a Dumtsa utcában rendezett adventi hangulat és vásár.

Korábban voltak ott kézműves remekek, ajándéktárgyak, jófajta inni- és harapnivaló, de a kisgyerekeknek még állatsimogató is szép pillanatokat okozott.
Volt nyüzsgés, forgás, mosolygós emberek, üdvözlések.

Szóval, élmény volt kicsinek, nagynak egyaránt.

Az idei kép azonban teljesen mást mutat.

Idén az adventi hangulat is elveszni látszik: szürke kép, csekély számú árus, kevés látogató fogadott, továbbá maga a vásár is leegyszerűsödött egyfajta ’sajt-kolbász-és burgonyacsipsz fesztivállá’.

Nem mondom, igen finom portékák és kedves kínálók voltak, de mégiscsak hiányzott valami, többek között a korábbi vásárok hangulata, sokszínűsége.

Hiányoztak más kézművesek és azok portékái, sokszínűségük, kínálásaik és maga az igazi adventi hangulat is.

Jól emlékszünk még a régi és mindig is aktuális mondásra, miszerint „mindenki hangulatfelelős”, de itt most hiányzott/zik valami, ami miatt nem érkezett meg az idei vásárban az indító hangulat.

A jó hangulatért nem kicsit kellett küzdenünk, ami nem is biztos sikerült, inkább kényszeredett volt.

Furcsán néztük egymást, gyerekeinket.

Barátainknak sem igazán tudtunk mit mondani, hogy hova és mivé lett az ugyan kicsi, de pont emiatt varázsosan bájos szentendrei adventi vásár… nem volt okunk büszkélkedni.

Attól tartok, a fentiekkel nem vagyok egyedül.

Tudjuk és tapasztaljuk, hogy manapság semmi sem könnyű, de hitünk mellett legalább az illúzióinkat, ünnepi hangulatainkat, jó érzéseinket igyekszünk megőrizni, ezekkel átívelni a nehezebb időket.

Most viszont még az illúzió is valaminek a hiányában elmaradt.

Tisztelettel kérdem, miért silányult le ekként az adventi hangulat szép, a kézművességről/művészetekről/festészetről neves városunkban?

Miért történt, vagy történhetett ez így?

Ki tehette ezt velünk, miért és milyen alapon?

Bár, ez utóbbi nem is lényeges.

Legyen ez egyfajta tükör.

Érdeklődöm, szükséges-e, vagy tudunk-e segíteni abban, hogy jövőre ’visszatérhessen’ a régi adventi hangulat és vásár szép városunkba?

Nagy tisztelettel várom válaszát, addig is kívánok Önnek és kedves Családjának Békés, Szép Karácsonyi Ünnepeket és Egészségben, Sikerekben Gazdag Új Évet!

Tisztelettel:
Komlós András
+36 (20) 933-6823