A 90 km/h-nál erősebb szélvihar emberre, állatra veszélyes, szilárd építményekről leszakíthatja a tetőfedeleket, súlyosan megrongálhatja az energiaellátás és távbeszélő berendezések vezetékeit, könnyű épületeket dönthet össze, közlekedési zavarokat, akadályokat idézhet elő, fákat törhet ki, hívta fel erre a figyelmet a katasztrófavédelem.

„Fontos, hogy ilyenkor megőrizzük nyugalmunkat. Keressünk védett helyet, például aluljárót, vagy biztonságos épületet. A fáktól, épületektől távol közlekedjünk, hogy a letört ágak, cserepek ne okozzanak sérülést. Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes! Nagyobb vízfelület fölött összefüggő vízfüggöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak, a csónakot felboríthatja az erős szél. Vegyük komolyan a viharjelzéseket!” – áll a szervezet közleményében.

Ilyenkor a tűz is veszélyes lehet, éppen ezért a szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a tüzet eloltani (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti).

A nyári viharokkal járó másik gyakori jelenég a villámlás. Az emberek legnagyobb része, legyen az felnőtt vagy gyerek, fél a villámlástól.

„Ha nagy villámlással járó vihar közeleg, vagy kap el minket, húzódjunk be valahová. A legjobb egy ház vagy egy üzlet. Kerüljük a nedves talajt, azonnal hagyjuk el a vízfelületeket. Nem ajánlott öreg, magányosan álló fa alatt táborozni, mert a lezuhanó ágak összezúzhatják a sátrat, és a villámcsapás veszélye is itt a legnagyobb” – hangsúlyozta a katasztrófavédelem.

A záporok, zivatarok idején hirtelen lezúduló eső a kis vízfolyások gyors áradását okozhatja, ezáltal helyi vízkárok alakulhatnak ki. Ezért fontos, hogy mindenki – az önkormányzatok, az állampolgárok, a települések vezetői – kiemelt figyelmet fordítsanak a belterületi vízelvezető árkok karbantartására, tisztítására. Fontos a vízelvezetők kiépítése a külterületeken is, ezzel megelőzve, hogy hirtelen érkező eső földet, törmeléket mosson a közlekedési útvonalakra.