A diákoknak a következő tanévet már új iskolában kéne kezdeniük, de a szüleiknek fogalmuk sincs, hová mehetnének, eddig csak elutasítással találkoztak. A legközelebbi településen, Pomázon annyira nem kérnek a gyerekekből, hogy még petíciót is indítottak azért, nehogy odahelyezzék őket, a helyiek nagy része nem akarja, hogy a maroknyi csobánkai diák ősztől az ő gyerekük osztályába járjon - írja az abcúg.hu.

A 3100 lakosú Csobánkán mindössze egy iskola, a Petőfi Sándor Általános Iskola működik már évtizedek óta, az intézmény legutolsó fénykora azonban még az ott dolgozó tanárok szerint is minimum 15 éve volt. Az idei tanév végén 43 gyereknek osztottak bizonyítványt, és hogy ez a szám milyen alacsony, az akkor látszik igazán, ha mellé tesszük, hogy Csobánkán 300-nál is több tanköteles korú gyerek lakik.

A csobánkai iskola tanulói létszáma még az 1980-as évek második felében kezdett apadni, ez a folyamat pedig csak felgyorsult a kilencvenes években a szabad iskolaválasztás bevezetésével. A tehetősebb szülők ugyanis átvitték a gyerekeiket más települések – jelen esetben például Pomáz vagy Budapest – jobb iskoláiba.

Ez a csobánkai iskola számára azt jelentette, hogy ott egyre inkább csak hátrányos helyzetű, szociális problémkkal küzdő roma családokból származó diákok maradtak. Csobánkáról azonban egy idő után már a jobb helyzetben lévő roma szülők is Pomázra vagy más környékbeli településre menekítették a gyerekeiket, így az iskolában mostanra tényleg csak olyan tanulók maradtak, akiknek a szülei sehogy sem tudták megoldani, hogy gyerekeiket naponta másik településre utaztassák.

Mostantól azonban kénytelenek lesznek, ugyanis a csobánkai Petőfi Sándor Általános Iskola a jövő tanévben már nem nyit ki, helyette pedig 2017 szeptemberéig biztos nem nyílik másik a településen.

Az iskolabezárás több szempontból üdvözlendő döntés is lehetne, hiszen a csobánkai iskola túl alacsony gyereklétszámmal, a szentendrei tankerületi és az országos átlagnál is jóval rosszabb kompetencia teszteredményekkel és igen szegényes infrastruktúrával működött már hosszú évek óta: a kívülről tavaly szépen felújított épület falai belül penészednek, a tantermek felszereltsége hiányos, télen gondok vannak az épület fűtésével. Mivel szinte kizárólag hátrányos helyzetű roma diákok tanultak benne, a más intézmények által nyújtottnál sokkal rosszabb színvonalon, joggal nevezhető szegregált iskolának is.

Az iskola felszámolásával és a tanulók jobb iskolákba kerülésével az eddigi hátrányuk elméletileg megszűnne, és ahogy a falu polgármestere, Winkler Sándor Józsefné fogalmazott, “több gyerek nem esne áldozatul” a szegregált, rossz minőségű oktatásnak.

Fotó: Hajdú D. András

Ha érdekelnek a hasonló tartalmú cikkek, lájkold a Facebook oldalunkat: Infováros Szentendre ... és ne felejtsd el a cikket megosztani az ismerőseiddel, hogy ők is elolvashassák azt.