Az adventi hétvégéken a szentendrei Skanzen idén először, hagyományteremtő szándékkal indította útjára az Igazi ünnep legyen a karácsony! elnevezésű gyűjtőakcióját a rászorulókért; a nagycsaládos és az idős emberekért. Még szombatig várják a Skanzen munkatársai a szép állapotban lévő tiszta játékokat, könyveket, ruhákat a Szentendre belvárosában található Skanzen-házban, vagy a múzeum bejárati épületében elhelyezett gyűjtőpontokba, amelyet a Karitász javára ajánl fel.

A jótékonysági akció mellett december 14-15-én, a múzeum utolsó adventi hétvégéjén minden a közös családi, karácsonyi készülődésről szól: a Skanzen munkatársai kicsiknek és nagyoknak egyaránt kínálnak elfoglaltságot. A szaloncukor ősét, a fondantcukrot a 14. században a franciák kezdték el készíteni, hazánkba pedig német cukorművesek közvetítésével került át. Jókai Mór ezt az édességet még „szalonczukkedli” névvel illette, ami a német Salonzuckerl szóra utal. Eleinte csokoládégolyócskákat vagy egyszerűbb cukrokat csomagolták selyem-, aztán sztaniolpapírba. A 20. század fordulóján közismertebb szakácskönyvek különleges receptjei között találjuk elkészítésének módját, sőt a magyar cukrászipar igencsak keresett karácsonyi termékeként tartották számon.
Magyarországon az első karácsonyfa-állítás az 1820-as években, Brunszvik Terézhez − az első magyarországi óvoda megalapítójához − és báró Podmaniczky Frigyes evangélikus édesanyjához kötődik. Ez a szokás először csak az arisztokrácia körében terjedt el, viszont az 1840-es évektől már a falusi embereknél is divatossá vált. A fát kezdetben süteményekkel, gyümölcsökkel és mézesbábokkal díszítették, viszont városi hatásra a szaloncukor egyszerűbb, házi készítésű változatai már az 1950-60-as évek falusi karácsonyfáit is ékesítették. A szentendrei Skanzenben december 14-15-én kiderül, hogy régen falun mi volt a karácsonyfa őse, elárulják a régen kézzel készített finomság, a szaloncukor készítésének titkait, így a Hagyományos konyhában kicsit újragondolt formában, aszalt gyümölcs és méz hozzáadásával jelenik meg, amelyet a látogatók becsomagolhatnak, hazavihetnek, szenteste pedig a fára helyezhetik.

Az alma szenteste fontos szerepet töltött be, a palócoknál egy almát annyi felé vágtak, ahányan éltek a családban, mindenki kapott egy szeletet, azért, hogy összetartson a család vagy ha valaki eltévedne hazataláljon. Az alma sült formában, fahéjjal ízesítve kap helyet a hétvégén a múzeumban, ahol a fűtött kemencék mellett fűszeres házi gyógytea kóstolására is lehetőség. A vendégek hasznos tippeket kapnak arra, hogy egyszerű tárgyakból, hulladékanyagból hogyan válik csodálatos karácsonyi ajándék, szeretteiket pedig bőr és termény fülbevalóval, valamint filc könyvjelzővel és gyapjúangyallal lephetik meg. Amíg a nagyobbak gyertyát mártanak, addig a nagyobbak saját papírbetlehemüket is elkészíthetik.

Aki pedig december 15-én, a múzeum utolsó adventi hétvégéjének vasárnapján még személyesen elhozná a felajánlásait, megteheti, de már csak becsomagolt állapotban, átadásra készen várják a játékokat, könyveket és ruhákat a múzeum munkatársai.

2013. december 14-15.
Birsalmasajt kóstolás (Sükösdi lakóház)
Téli csemege - fahéjas alma (Hajdúbagosi lakóház)
Gyertyamártás (Harkai lakóház)
Karácsonyi ajándék készítés, könyvjelző nemezfilcből (Jánossomorjai lakóház)
Papírbetlehem készítés (Jánossomorjai lakóház)
Karácsonyi ajándék készítés, karácsonyfadísz készítés gyapjúból (Bogyoszlói lakóház)
Mézeskalács sütés bemutató és vásár (Süttöri lakóház)
Karácsonyi ajándék készítés bőrből (Süttöri lakóház)
Szaloncukor készítés (Ásványrárói lakóház)
Fűszeres tea kóstolás (Undi lakóház)