- Mi a legkorábbi, illetve legkedvesebb emléke, élménye Szentendréről?
- Az első kedves emlékeim a Ferences Gimnáziumban töltött diákéveim, és az iskolaidő utáni bóklászások Szentendre belső kertjeiben, múzeumok udvaraiban, templomkertekben, temetőkertekben, a patakparton.
A későbbi élményeim közé tartoznak a Public Art köztéri alkotások megjelenése a városi tereken. Szerettem az ’56-os kortárs művészeti emlékiállítást, amikor a forradalmi helyszíneket jelöltük meg szentendrei alkotók kortás munkáival, vagy Vincze Ottó Riverpool installációját a Dunán. Szeretem, amikor spontán, meghökkentő módon szembejön a Szentendrét járó emberekkel a kortárs művészet a köztereken.

- Hogyan írná le röviden a városát egy idegennek?
- A legszebb magyar Duna-menti kisváros, 9 templom városa, ahol 6 keresztény felekezet talált otthonra, a Képzőművészetek Hazai Fővárosa.

- Milyen érzés szentendreinek lenni? Miért kötődik Szentendréhez?
- Vajda Lajos egy általa rajzolt térképen Szentendrét jelölte meg a világ közepeként. Ezt vallom én is.

- Milyennek szeretné látni Szentendrét 10 év múlva?
- Nem szeretném, ha nagyon megváltozna Szentendre. Szívesen látnám 10 év múlva, hogy néhány régi épület homlokzata megújult, elkészült egy szép sétány a Duna korzón, és van menetrendszerinti vízi összeköttetés Budapesttel. Örömmel venném, ha akkorra már a világ minden tájáról érkeznének hozzánk látogatók azért, mert ők is szeretnének részesei lenni a szentendrei Art Capital izgalmas művészeti projektjeinek. Azt szeretném, ha sok fiatal művész élne és alkotna a városban.

- Mi a legkedvesebb foglalatossága magánemberként?
- Kenuzni a Dunán és biciklizni a Pilisben. Kiállításokat nézni, szentendrei művészek műtermeiben látogatást tenni. Sütni-főzni, vendégeket fogadni.