- közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján abbéli reményét fejezte ki, hogy a közösség nem ideológiai alapon fog közelíteni a kérdéshez, hanem a valóságot figyelembe véve. Mint rámutatott, a kétoldalú kereskedelmi forgalom évi 860 milliárd euró, s ennek elvágása óriási problémát okozna az európai gazdaságnak.

"Mi úgy gondoljuk, hogy a Kínával való együttműködés nem kockázat. A kockázat épp az, hogy ha valaki el akarja vágni ezt az együttműködést. Mi azt gondoljuk, hogy az együttműködés Kínával hatalmas nagy lehetőséget jelent" - szögezte le.

Ennek alátámasztására pedig arra emlékeztetett, hogy Kína tavaly átvette az Európai Uniótól a második helyezést a bruttó hazai termék (GDP) világranglistáján. Az EU részesedése 22 százalékról 17 százalékra csökkent tíz év alatt, míg Kína 9 százalékról 18 százalékra nőtt - tájékoztatott.

"Ebből az látszik, hogy nekünk érdekünk lenne Kínával együttműködni, mert ha egy gyorsabban fejlődő térséggel, országgal együtt tudunk működni, akkor az a mi gazdaságunkat is húzni, hajtani és fejleszteni fogja. Tehát az együttműködés korlátozása helyett én az együttműködés bátorítását tartanám a helyes megoldásnak" - mondta.

És aláhúzta, hogy a legnagyobb európai vállalatok is ezt az észszerű utat követik, feltételezhetően azért, mert ez a "legjobb, technológiailag legmegfelelőbb és gazdaságilag legjobban megérő" megoldás.

Szijjártó Péter az orosz földgáz tranzitjára vonatkozó, tervezett bolgár intézkedésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy bár minden államnak szuverén joga eldönteni, honnan vásárol energiahordozókat, ahhoz senkinek nincs joga, hogy mások ellátását veszélyeztesse, márpedig Szófia tervei alapján ez lett volna a helyzet Magyarország, Szerbia és Észak-Macedónia esetében.

"Hogy Bulgária vásárol-e orosz gázt vagy kőolajat, az nekünk teljesen mindegy (.) Mint ahogy az sem érdekel minket, hogy más európai országok milyen energiahordozókra cserélik az oroszt, vagy milyenre nem (.) Azt gondoljuk, hogy majd az adott országban a választók eldöntik, hogy helyesen döntött-e az adott kormány vagy nem" - jelentette ki.

Majd rámutatott, hogy a tervezett bolgár lépések semmi más célt nem szolgáltak volna, csak azt, hogy megdrágítsák vagy ellehetetlenítsék más európai országok földgázellátását. Ráadásul szavai szerint ez az EU-s szabályokkal is ellentétes lett volna, mivel vámjellegű intézkedést csak a közösség hozhat.

A miniszter végezetül csalódottságát fejezte ki azzal összefüggésben, hogy az Egyesült Államokkal nem sikerült megállapodni az európai acéltermékekre kivetett vámok eltörléséről.

"Néhányan itt elfogadták, hogy ez azért van, mert jövőre elnökválasztás lesz, de én nem hiszem, hogy el kellene fogadnunk egy ilyen érvet (.) Úgyhogy mi azt kérjük az Európai Bizottságtól, hogy lépjen fel erélyesebben az európai gazdasági érdekek mellett, és azokat a vámterheket, amelyeket az amerikai kormány rátett az európai acélgyártókra, azokat segítsen megszüntetni" - mondta.