A szív és érrendszeri problémák több áldozatot szednek Magyarországon, mint valamennyi más megbetegedés, baleset és egyéb halálok együttesen, pedig ezen betegségek jelentős része megelőzhető lenne. Erre igyekszik felhívni a figyelmet minden év szeptember utolsó vasárnapján, a Szívünk Napja, melynek programjairól a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, Kiss Róbert Gábor beszélt a Rádió Orienten.

Az összes halálok több mint fele keringési eredetű, ami évente 60-70 ezer halált jelent Magyarországon, ezzel sereghajtók vagyunk az uniós országok között. A fejlett államokban ennél sokkal jobb a helyzet, Amerikában például csupán az összes halálozás egyharmadát okozzák a keringési betegségek – mondta a szakorvos. Hozzátette, ezek többnyire nem velünk született betegségek, hanem a rossz életmód által szerezzük magzati kortól kezdve. Már gyerekkorban kialakulnak azok a rossz szokásaink, amik aztán 40-50 éves korban elhozzák a keringési betegségeket, melyek kockázati faktorai közé, egyebek mellett az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterin, a mozgásszegény életmód, és a dohányzás tartozik.

Az étrenddel kapcsolatban Kiss Róbert Gábor elmondta, az a baj, hogy sokkal több energiát veszünk magunkhoz, mint amennyit felhasználunk. A magyar konyha nem igazán a bőséges zöldség-gyümölcsfogyasztásról, vagy a kevés zsír és színhidrát tartalmáról híres, általában inkább valamilyen laktató ételt veszünk magunkhoz. Mérések szerint egy újszülött koleszterinszintje fele annyi, mint az átlag magyaré – fogalmazott a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. 3 és 3,5 között lenne az ember normális koleszterinszintje, a civilizációnak köszönhetően azonban ennek duplájával kell élünk, mert koleszterinben gazdag táplálékot (tojást, belsőségeket) fogyasztunk.

Szintén a civilizáció velejárója, hogy ma egy középkorú embernek legalább 40 százalék esélye van a magas vérnyomásra. Ha valakinek a vérnyomása meghaladja a 140/90-es értékhatárt, az életmódváltást, és gyógyszeres kezelést igényel – tanácsolta Kiss Róbert Gábor.

Az egészségügyi szűrések lényege, hogy még időben kiderüljenek a kockázati faktorok, és ne az infarktust követően tudódjon ki, hogy valaki cukorbeteg, mint amire rengeteg példát látunk – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a szűrések fontosságának tudata még nagyon gyerekcipőben jár hazánkban. Sokan, ha még el is mennek a különböző szűrésekre, később nem foglalkoznak a kapott eredménnyel.

Szűrővizsgálatok elvégzésére szeptember 28-án, a budapesti Városligetben is lehetőség lesz. A Szívünk Napján, vasárnap 10 és 18 óra között ingyenes vércukor, koleszterin, vérnyomás, testsúly és testmagasság mérést is végeznek, az eltérésekkel kapcsolatban orvosi tanácsokat is kaphatunk, egészségügyi témákban előadásokat is tartanak, valamint - a program részeként - ismert énekesek lépnek színpadra.

Életünk legelső percétől kezdve oda kell figyelni az életmódra, sőt az első évek a legfontosabbak, megfelelő táplálkozással és mozgással ilyenkor tudjuk ugyanis megalapozni egészségünket. A kövér, mozgáshiányos, a dohányzásra korán rászokó gyerekeket hamar látjuk majd a rendeléseken – mondta a szakorvos. Amíg egészségesek vagyunk bármilyen mozgást választhatunk, de fontos, hogy heti legalább 2, vagy akár 5 alkalommal sportoljunk 1-1 órát – javasolta. A legegyszerűbb, ha valamilyen cardio mozgást végzünk, futunk, úszunk, biciklizünk, vagy fallabdázunk, de az sem hiba, ha izomerősítő mozgást végzünk.