A lépésre azért volt szükség, mert a korábbi igazgató, Gedeon József tavaly novemberben, hosszan tartó súlyos betegséget követően elhunyt.

„Az elnökséget nem pozíciónak élem meg, sokkal inkább egy olyan kultúraszervezői feladatnak, amellyel megpróbálom ezt a sokféle és sokszínű társaságot együttműködésre bírni” – mondja Pócza Zoltán, aki fontosnak tartja a korábbi igazgató művészi színvonalhoz való ragaszkodásának megőrzését és erősítését, s hiszi, hogy a magyar szabadtéri színjátszásnak óriási értékei vannak.

A Szövetség munkájában eddig alelnökként vett részt. Még mielőtt rátérnénk a jövőbeni tervekre, kérem, mesélje el, hogy milyen célok mozgatják a szervezetet!

P.Z.: A Szabadtéri Színházak Szövetségének célja, hogy összefogja a hivatásos magyarországi szabadtéri színházakat,erősítse a szabadtéri színházi kultúrát,emelje intézményeink társadalmi rangját, kapcsolatot tartson a hazai szakmai szervezetekkel, intézményekkel, hatóságokkal. Tagjaink – Esztergomi Várszínház, Ferencvárosi Nyári Játékok, Gyulai Várszínház, Kisvárdai Várszínház, Kőszegi Várszínház, Szabad Tér Színház, Szentendrei Teátrum, Szegedi Szabadtéri Játékok, Zalai Nyári Játékok, Zsámbéki Színházi Bázis – speciális területeken, nagy hagyománnyal rendelkező történelmi helyszíneken működnek, melyek önmagukban is értéket képviselnek, reprezentánsai a szabadtéri színjátszásnak. Ezek a helyszínek adják azt a keretet, ahol hitünk és szándékunk szerint minőségi színjátszást szeretnénk bemutatni. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy műsorainkat összehangoljuk, közösen új produkciókat is hozzunk létre, s hogy kapcsolatot tartsunk a külföldi fesztiválokkal, tapasztalatot és műsort cseréljünk.

Kőszegi kötelezettségei is vannak: a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínházat is vezeti. Mi módon segítik, hogyan könnyítik majd meg Szövetségbeli munkáját az elnökségi tagok?

P.Z.: Kifejezetten kértem a tagok segítségét a speciális ügyekben való képviseletre. A tagság köreiben kiváló szakemberek dolgoznak, bekerült az elnökségbe a kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkező Bán Teodóra, a Budapesti Tavaszi Fesztivál ügyvezetője, és ott van Jakó Béla alelnök is, aki egyben a Kisvárdai Várszínház igazgatója – ő a határon túli kapcsolataival tudja segíteni munkánkat. Az egri Agria Nyári Játékok vezetője, Kelemen Csaba színészként is néz a világra, Árkosi Árpád, a Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis művészeti vezetője, rendezőként is hozzá tud szólni a szakmai feladatokhoz, illetve a Magyar Színházi Társaságban tudja képviselni a szabadterek ügyét. Marketingoldalról nagyon számítok Solymosi Helénára, aki a szentendrei művészeti terület vezetője, és ott van még Vasvári Csaba, a Szentendrei Kulturális Központ előadóművészeti igazgatója, aki remélem, hogy a Színházművészeti Bizottságban is képviselni fogja közös ügyeinket. Az elnökséget nem pozíciónak élem meg, sokkal inkább egy olyan kultúraszervezői feladatnak, amellyel megpróbálom ezt a sokféle és sokszínű társaságot együttműködésre bírni, mert hiszem, hogy a magyar szabadtéri színjátszásnak óriási értékei vannak.

Születtek új döntések a legutóbbi elnökségi közgyűlésen?

P.Z.: Komoly kezdeményezést indítunk a minisztériumnál a célból, hogy egyaránt működhessünk szabadtéri színházak és minősített színházak formájában. Azon vagyunk, hogy kiemeljük és megtámogassuk azokat a színházakat, melyek az elmúlt évtizedekben már bizonyítottak, s letették névjegyüket a kultúra asztalára, továbbá fontosnak tartjuk azt is, hogy a minőségi, elgondolkodtató előadások mind a társadalmi életbe, mind pedig a kommunikációba beépüljenek. Az elnökválasztó közgyűlés kötelességének érezte, hogy tisztelegjen a nemrégiben súlyos betegség után elhunyt Gedeon József több évtizedes munkássága előtt, aki 1995-ben került a Gyulai Várszínház élére, vezetése alatt a nyári évad többhetes összművészeti fesztivállá bővült, s a Szövetségnek szintén két évtizeden át volt ügyvezető elnöke. A 2007 óta általunk adományozott, minden évben a MASZK Országos Színészegyesület gálaestjén átadásra kerülő Amfiteátrum-díj innentől kezdve az ő nevét viseli, melyet továbbra is olyan művészek, társulatok kapnak meg, akik sokat tettek pályafutásuk során a magyar szabadtéri színházi kultúráért.

Kétségkívül hatalmas űrt hagyott maga után az igazgató, ráadásul nagyon korán, életének hatvanegyedik évében távozott közülünk. Mi az, amit muszáj megőrizni az ő örökségéből?

P.Z.: Művészi színvonalhoz való ragaszkodását továbbvinni és erősíteni kell. Az elnökség továbbra is gyulai székhelyen működik, hiszen Gedeon József neve összeforrt a várossal, a várszínház igazgatójaként olyan példaértékű művészeti produktumokat köszönhet neki az ország, mint például a Shakespeare Fesztivál.
Bizonyára nem csak szakmailag, hanem emberileg is közel álltak egymáshoz.

Milyennek ismerte őt?

P.Z.: Baráti viszony fűzött minket össze. Ha művészeti értékekről volt szó, rendkívül céltudatos, kompromisszumot nem ismerő emberként viselkedett, ragaszkodott az elveihez és a minőséghez. Szolidan, alázatosan élt, odaadással végezte a munkáját. Egyáltalán nem volt az a bratyizós, közvetlen típus, az életét sem a nyilvánosság előtt élte, inkább egyéni játékos volt, talán a magának való jelző illik rá a legjobban. Úgy csinálta végig a 2016-os nyarat, hogy már tudta, mi vár rá, de betegségéről senkinek nem beszélt. Ezért is lepett meg sokakat a halála.