Számos zarándok már csütörtökön elindul, hogy a Mária-úton, a Budapest–Máriaremete–Solymár–Csobánka–Pilisszentkereszt–Dobogókő–Pilisszentlélek–Esztergom vonalon gyalog tegye meg a 45 kilométeres távot.

Az esztergomi bazilikában szombaton fél tizenegytől Erdő Péter bíboros mutat be szentmisét, a szentbeszédet pedig Palánki Ferenc debrecen–nyíregyházi megyés püspök mondja el.

Mindszenty József a magyar katolikus egyház egyik legnagyobb hatású alakja volt a XX. században. 1892. március 29-én született a Vas megyei Csehimindszenten és 1975. május 6-án hunyt el Bécsben. Hamvait először az ausztriai Mariazellben temették el, míg 1991. május 4-én újra nem temethették Esztergomban.

Üldözték a nyilasok és a kommunisták egyaránt, a köztársaság kikiáltásakor védelmébe vette a királyságot és az ezeréves magyar hagyományt. 1948. december 26-án koholt vádak, például valutaüzérkedés és kémkedés miatt letartóztatták. A börtönben megkínozták, vallomást csikartak ki tőle, s a koncepciós eljárás végén, 1949-ben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték.

A fogságból 1956-ban szabadult, a forradalom bukása után az Egyesült Államok követségén lelt menedéket, amit csak évekkel később hagyhatott el.
A megemlékezés után egy héttel, pünkösd hétvégéjén rendezik meg a híres csíksomlyói búcsút, amelyre vonattal és busszal egyaránt szervezetten szállítják az érdeklődőket.

A Boldogasszony zarándokvonattal idén 950-en mennek Erdélybe. Sokan azonban egyénileg, illetve családostul, autóval indulnak a székelyek Mária-kegyhelyéhez. A legelszántabbak viszont gyalogos zarándoklaton vesznek részt. Ők április 5-én léptek a Mária-útra. A zarándokok több száz településen keresztül csaknem kilencszáz kilométert tesznek meg Csíksomlyóig.

A Mária Út Közhasznú Egyesület által szervezett programhoz a hátralévő nem egészen két hétben is bárki csatlakozhat hosszabb-rövidebb időre. A menet jelenleg Kolozsvár környékén jár.

A Mária-út az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet mintegy ezernégyszáz kilométeren át. A búcsút a hagyomány szerint annak emlékére tartják meg minden évben, hogy 1567-ben a katolikus székelyek, Csík, Gyergyó és Kászon népe sikerrel védte meg magát a rájuk rontó protestáns János Zsigmondtól a Tolvajos-tetői csatában, s ezzel biztosították vallásgyakorlásuk szabadságát.

Egyes kutatók azonban kétségbe vonják, hogy a csata valóban megtörtént. De a gyökerek a XV. század derekáig is visszanyúlhatnak. IV. Jenő pápa 1444-ben körlevélben buzdított a csíksomlyói templomot építő ferences rend megsegítésére. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A legújabb korban egyébként a zarándoklat katolikus jellege háttérbe került, s ezzel együtt a magyarság összetartozását kifejező szimbolikus eseménnyé változott.

Fotó: MTI